Riba András et al. (szerk.): Hatalmi grémium. A Magyar Szocialista Munkáspárt Központi Bizottsága Nemzetközi, Jogi és Közigazgatáspolitikai Bizottsága üléseinek jegyzőkönyvei (1989. február 3. – 1989. június 9.) RETÖRKI Források 5. (Budapest, 2023)
Az MSZMP KB NJKB 1989. március 31-ei ülése - A harmadik ülés szó szerinti jegyzőkönyve – 1989. március 31
Az MSZMP KB NJKB 1989. március 31-ei ülése Hatalmi grémium hogy ennek a testületnek fent kell maradni. No, most ami a jövőt illeti ott én egy kicsit rugalmasabban tudnám kezelni, nem tudom pontosan és ezen lehet is gondolkodni. Szóval, hogy mi ne legyen, az szerintem egyértelmű kell, hogy legyen, hogy nem a párt fegyveres testületé. No, most okmányok szerint ez már régóta nem az. Kérlek? 55 Okmányok szerint. Ennek ellenére azonban ez a köztudatban is, de a munkásőr és a párt köztudatban is ez így volt. És ennek rengeteg külsőséges megnyilvánulása volt, ami ezt alátámasztotta, amiket most a Borbély elvtárs mond, hogy az idei egységgyűléseknél már ettől eltértek és ez tényleg rosszallást is meg helyeslést is váltott ki. Na, de azon kívül ez sokfelé ugye így is emlegették, és ebből volt is bonyodalom. Én emlékszem, mikor a nyolcvanas évek legelején, amikor a bécsi tárgyalások összefüggésében. Meg is jelent nyilvánosan deklarálva. És akkor mozgósította, hogy mi a csudának történik itt ilyen. Szóval nem szabad összekeverni, és ugye, államilag mi mindenütt lekönyveltük ezt a dolgot. Na, úgyhogy még lehet, hogy valamit változtatni kéne azon, hogy nem is azt mondjuk, hogy fegyveres testület. Hogy nem erre tesszük a hangsúlyt, hanem azt mondjuk, hogy ez egy önkéntes, társadalmi védelmi szervezet, aminek vannak fegyverei. És ahogy itt már elhangzott - ezek a fegyverek -, lehet, hogy erre nincs szükség. Akkor azt mondom, hogy mindenképpen az kell, hogy ez társadalmi alapokon működjön - önkéntesen - ez szerintem hangsúlyozandó. No, most nem államosítani a szervezetet, semmiképpen, hanem megtartani a társadalmi jellegét, de nem a párthoz kapcsolni, semmilyen tekintetben, hanem az államhoz. Felügyeletben is és költségvetésben is. Amiben részesül. És azt a fajta pártirányítást is és közvetlen direkt párthoz kapcsolásán szerintem lehetne változtatni, de azon nem, hogy a párt viszont a maga normái szerint tekintse feladatának azt, hogy a párt ebben politikailag meghatározóan jelen legyen. Legyen a szervezője, de ez politikai legyen és ne szervezetei eszközökkel történjen. Szóval, én valami ilyen változtatásokat én elképzelhetőnek tartok. No, most én is azt mondom, amit a Korom elvtárs, hogy tán> ne azt, hogy a Minisztertanács elnökéhöz, hanem a Minisztertanács felügyeli. Az alkotmányban - szerintem is - lehet, hogy erről nem kéne szólni, törvény szólhat róla, lehet törvény, és abban meg kell nézni, lehetséges, hogy utalhat a helyi szerveknél, tán' a tanácsokhoz lehetne ezt valahogy kapcsolni. Ami ott is, hát bizonyos állami felügyeletet illet ebben. Most ami a rendeltetése, és ez nem egyszerűen ahhoz kapcsolódik, hogy 255 Itt valószínűleg volt egy - a gépelő által nem értett - közbeszólás, amire Horváth István visszakérdezett, majd folytatta a hozzászólását. 282
