Riba András et al. (szerk.): Hatalmi grémium. A Magyar Szocialista Munkáspárt Központi Bizottsága Nemzetközi, Jogi és Közigazgatáspolitikai Bizottsága üléseinek jegyzőkönyvei (1989. február 3. – 1989. június 9.) RETÖRKI Források 5. (Budapest, 2023)
Történeti és módszertani bevezető az MSZMP KB Nemzetközi, Jogi és Közigazgatáspolitikai Bizottságának tanulmányozásához
Történeti és módszertani bevezető'... Hatalmi grémium töltött be. A legfelsőbb pártvezetést, ezt a magas szintű és alacsony létszámú párttestületet a gyakorlatban csak a saját belátása korlátozta, döntési lehetősége lényegében korlátlan volt. Ennek szemléletes megnyilvánulása az a szervezeti-működési sajátosság, hogy az NJKB saját maga döntött működésének feltételeiről, munkarendjéről. A tagok csak saját személyükben vehettek részt az üléseken, amelyek - anyagaik is - titkosak voltak, és a kontroll a bizottságot kiküldő KB részéről is csak kis mértékben mutatható ki. (A testületnek tájékoztatót, rövid közleményt küldtek az ülés tényéről.) Az NJKB további tevékenységéről nem állnak rendelkezésünkre adatok, de az első félévi munkaterv alapján feltételezhetjük, hogy milyen témakörökben születhettek további háttéranyagok, koncepciók. A bizottság működésének időszakában, vagyis 1989 tavaszán-nyarán, olyan léptékben felgyorsultak a politikai események, hogy a testület munkájának szerteágazó lekövetése további kutatásokat igényel. A Nemzeti Kerékasztaltárgyalások, az MSZMP-ben végbemenő szervezeti és személyi változások, a Németh-kormány függetlenedési törekvése, a nemzetközi politika egyre fokozottabb szerepe csupán néhány olyan eleme a politikai folyamatoknak, amelyek arra engednek következtetni, hogy a bizottsági munkához hasonló tevékenységnek folytatódnia kellett. Azonban azt is joggal feltételezhetjük, hogy a munka színtere áthelyeződött, a kormány irányításában működött tovább, az arra alkalmas intézményi keretek között. Az NJKB és a Minisztertanács Védelmi Irodája hasonló területekkel foglalkozott. Párba állításukra az átmeneti időszak közvetett pártirányítási módozatainak, technikáinak, a politikai koordináció eszközeinek feltérképezése, felkutatása keretében került sor. A két szerv a biztonságpolitikában érintett kormányzati területek és az általuk irányított fegyveres testületek, szolgálatok koordinációjára, közvetett irányítására is alkalmas volt. Ezt a feltételezésünket erősíti az MSZMP BM Bizottság ad hoc munka bizottsága által összeállított egyik tanulmány, mely e koordináció módozataival kapcsolatban így fogalmaz: beszámoltathatják, ellenőrizhetik; a testületekben többségi szavazással hozott döntések képviselete és végrehajtása a kisebbségben maradtak számára is kötelező; a kisebbségi álláspontot képviselők nem ismertethetik meg álláspontjukat a tagsággal, más pártszervezetekkel (frakciózás). Minden alsóbb szerv és a tagság, az egyes tag a felsőbb utasítás kritikátlan végrehajtására „kényszerül". Lásd Vonyó József: Egy monolit rendszer árnyalatai. 26 Tanulmányok Magyarország 1945 utáni történetéről. Pécs, Kronosz, 2012,16-42.
