Riba András et al. (szerk.): Hatalmi grémium. A Magyar Szocialista Munkáspárt Központi Bizottsága Nemzetközi, Jogi és Közigazgatáspolitikai Bizottsága üléseinek jegyzőkönyvei (1989. február 3. – 1989. június 9.) RETÖRKI Források 5. (Budapest, 2023)
Az MSZMP KB NJKB 1989. március 13-ai ülése - A Varsói Szerződés fejlesztésével összefüggő időszerű kérdések
Az MSZMP KB NJKB 1989. március 13-ai ülése viszonyt, összecsengenek a tagállamok olyan javaslatai, hogy lényegesen javítani kívánatos a politikai és a katonai szervek együttműködését, a felső szintű döntésekjobb együttes diplomáciai-katonai előkészítését. V. Követendő gyakorlatunk 1.- A magyar külpolitika markánsan fogalmazza meg a Varsói Szerződés tevékenysége figyelmének és felelősségének kibővítését azokkal az európai normákkal, amelyekre legutóbb Bécsben vállaltunk kötelezettséget. Következetesen lépjünk fel valamennyi helsinki elv érvényesítéséért, amely alól - különösen mint a nemzetek önrendelkezési joga;'-43 a vállalt nemzetközi kötelezettségek jóhiszemű teljesítése; az államok közötti jó viszony; az emberi jogok, és szabadságjogok tiszteletben tartása - román részről mindenfajta módon kibúvót keresnek. Ezt nyilvánosan is leplezzük le.- Tartsuk határozottan a napirenden a VSZ korszerűsítésével kapcsolatos közelmúltban tett magyar javaslatokat, úgymint: az emberi jogokkal és humanitárius együttműködéssel foglalkozó VSZ-különbizottság felállítása, vállaljuk el e kérdések, a bizottság vagy szakértői csoportok munkájának magyarországi koordinálását; a VSZ főtitkára koordinációs funkcióinak bővítése; a politikai és katonai szervek belső demokratizmusának erősítése és procedúrájának rögzítése, amely nem merülhet ki a konszenzus 243 Az önrendelkezés fogalma egészen a felvilágosodásig nyúlik vissza, ám jelentősége a XIX. századi nemzetállamok alapításával válik meghatározóvá. Ekkor válik a nép és a nemzet fogalma kvázi szinonimává, ekkortól beszél a jogelmélet a nemzetek önrendelkezéséről. A fogalom az első világháború után kerül ismét középpontba, Wilson elnök pontjainak kontextusában. Az 1945 utáni gyarmati függetlenedések az adott országok egész népességének önrendelkezésére vonatkoztak, mivel ezen országok nagyrészt soknemzetiségűek voltak. Azaz a felszabaduló gyarmatok csak területükkel és lakosságukkal megegyező független állam létrehozására kaptak felhatalmazást. Az 1990-es évek államalapítási hulláma elsősorban geopolitikai döntések alapján születtek, és egyértelművé vált, hogy a nemzetközi közösség az államalapítás jogát nem tekinti a nemzetközi jog általánosan elismert szabályának. A fogalom számtalan tisztázatlan kérdést rejt magában, pl. hogy az elszakadási joga népek önrendelkezésének részének tekinthető-e, a „nép" fogalom definiálásának pontos tisztázása, az őslakos népek területi autonómiájának kérdése, az érintett államok szeparatizmustól való félelme és az elszakadni vágyó államok sorsának politikai kézbe helyezése. Bővebben Kiss Adrienn: A népek önrendelkezési jogának megjelenése 260 a nemzetközi dokumentumokban. Valóság, 2018/7,49-54. Hatalmi grémium
