Riba András et al. (szerk.): Hatalmi grémium. A Magyar Szocialista Munkáspárt Központi Bizottsága Nemzetközi, Jogi és Közigazgatáspolitikai Bizottsága üléseinek jegyzőkönyvei (1989. február 3. – 1989. június 9.) RETÖRKI Források 5. (Budapest, 2023)
Az MSZMP KB NJKB 1989. március 13-ai ülése - A Varsói Szerződés fejlesztésével összefüggő időszerű kérdések
Az MSZMP KB NJKB 1989. március 13-ai ülése Hatalmi grémium A politikai szférát illetően lényegében három koncepció körvonalazódik: szovjet és lengyel részről a Varsói Szerződés politikai tevékenységének erőteljes kibontakoztatását mindenekelőtt az intézményi struktúra fejlesztésén keresztül szorgalmazzák. Elgondolásaikhoz közeliek azok a bolgárok által megfogalmazott igények, hogy különösen az egységesülő Nyugat-Európa kihívására az integráció fokozásával, egységes szocialista piac és ennek megfelelő politikai szervezetek kiépítésével kell reagálni. A nyugati integráció mintájára kiépülő szocialista integrációs szervezetek lépnének azután kapcsolatra Európa nyugati részének megfelelő szerveivel. A szorosan együttműködők között körvonalazódott fejlesztés legfőbb elemei: a PTT és a KMB munkájának tartalmasabbá, érdemibbé tételét, a külpolitikai koordináció szorosabbá tételét szolgáló állandó politikai munkaszerv, titkárság létrehozása; a katonai együttműködés óvatos demokratizálása; a törvényhozások együttműködésének javítása - esetleg közös parlamenti szerv felállítása. Gorbacsov elvtárs 1985 októberében a szófiai PTT-n kezdeményezte egy állandó politikai szerv létrehozását, majd a visszatérően megismételt kezdeményezését az 1988-as varsói PTT-n elvi támogatásunkról biztosítottuk. (1. számú mellékletben csatoljuk az állandó szervre tett, összefoglaló jellegű 1989. januári lengyel javaslat szövegét. Az várhatóan a PTT 1989-es bukaresti ülésén beterjesztésre kerül.) Román részről a fentiekkel szemben a PTT jelenlegi formájában való megszüntetését, helyette az összes európai szocialista állam, (vagyis ideértve Albániát és Jugoszláviát) legfelső vezetői csúcstalálkozóinak rendszeresítését javasolják a VSZ keretein kívül, az átfogó politikai, gazdasági, stb. együttműködés erősítése céljával. A jelenlegi politikai-együttműködési struktúra bármiféle érdemi fejlesztése elől elzárkóznak arra hivatkozva, hogy az nemzetek feletti struktúrákat hozna létre, s ezzel sértené a tagállamok szuverenitását. Támogatják viszont, s konkrét igényekkel bővítik a katonai együttműködési mechanizmus demokratizálására vonatkozó javaslatokat. A VSZ fő tevékenységi területeként, a katonai együttműködés csúcsszerveként a honvédelmi miniszterekből álló Katonai Védelmi Bizottság felállítását kezdeményezik. A román javaslatok hátterében feltételezhetően azok az aggodalmak húzódnak, miszerint a szocialista reformok, az európai közeledést szorgalmazó tagországok a Varsói Szerződést az európai normák szintjére fejlesztenék, a romániai rendszer folytonos kritikáját biztosító 241 Külügyminiszterek Bizottsága, a Varsói Szerződés egyik intézménye. 1976-ban jött létre, feladata ajánlások kidolgozása volt külügyi kérdésekben. 258