Riba András et al. (szerk.): Hatalmi grémium. A Magyar Szocialista Munkáspárt Központi Bizottsága Nemzetközi, Jogi és Közigazgatáspolitikai Bizottsága üléseinek jegyzőkönyvei (1989. február 3. – 1989. június 9.) RETÖRKI Források 5. (Budapest, 2023)
Az MSZMP KB NJKB 1989. március 13-ai ülése - A Varsói Szerződés fejlesztésével összefüggő időszerű kérdések
Az MSZMP KB NJKB 1989. március 13-ai ülése mentén élő magyarság. Felzárkózási programunk alapfeltétele kialakítani alkalmazkodási képességünket, igazodni azokhoz a normákhoz, amelyek a legfejlettebb országok együttműködésének sajátjai. A közös európai ház 40 politikai jelszava doktrinális programmá csak akkor válhat, ha a Varsói Szerződésen belül teljes körben érvényesülnek az európai együttműködés normái, a helsinki folyamat kritériumai. Ez azt jelenti, hogy nem elégedhetünk meg azzal a ma érvényesülő legkisebb közös nevezővel, amely a Varsói Szerződésben a figyelmet jószerivel a béke fenntartására, a leszerelési kérdésekre korlátozza. A Varsói Szerződés nemzetközi stratégiájának ilyen szűk értelmezése iránt lojálisnak lenni alig tükrözi a változtatások iránti érdekeltségünket, és jelentős pótlólagos forrásoktól foszt meg bennünket. Nem válhat igazán európaivá külpolitikánk, ha bármilyen elemében is mellőzi, vagy nélkülözi nemzeti felelősségünket. A fejlett országokhoz történő felzárkózás csak akkor lesz hiteles, ha maradéktalanul vállaljuk a romániai magyarság sorsáért viselt felelősséget, a román-magyar rossz viszony terheit. E kérdés kezelése és megoldása ugyanígy európai, szélesebb nemzetközi mércék alapján és keretek között képzelhető csak el, ami feltételezi a nemzetközi politika - keleti és nyugati - megfelelő szerepvállalását. Miután a magyar politika számára elkerülendő a romániai nemzetiségi kérdés kétoldalú konfliktusként való megjelenése - ehhez elemi érdekünk fűződik mind belmind pedig nemzetközi politikai értelemben. Programunk nagy nemzetközi figyelem és szimpátia környezetével számolhat. Bár mindenek előtt magunkért felelünk, reformjaink sikere vagy kudarca - mert élen haladunk - ha nem is meghatározó, de példaerejű lesz a Szovjetunió és a többi szocialista ország számára. A '80-as évek tömbök közötti híd-szerep vállalásához most egy annál nagyobb nemzetközi jelentőségű program társul: a szocializmus megújításának magyarországi vállalkozása, a két társadalmi rendszer legjobb vonásainak közelítésére, ötvözésére. A környezetünkre Hatalmi grémium 240 Mihail Gorbacsov kidolgozatlan víziója, a „közös európai ház". A kifejezést először 1987-ben Prágában elhangzott beszédében használta, amiben a különböző társadalmi rendszerű és ellenséges katonai tömbökhöz tartozó államok élnének együtt. 1989 áprilisában a szovjet külügyminisztérium részletes tájékoztatást adott a közös európai házról: az európai és politikai realitások tiszteletben tartása, a szövetségi rendszerek fenntartása, közös együttműködéssel. 1989 júliusában Gorbacsov az Európa Tanács Parlamenti Közgyűlésének üléstermében beszélt, ahol a „közös európai ház" eszméjének egyik alapítója a megújult Szovjetunió volna, a közös, demokratikus Európa együtt nézett volna szembe a kihívásokkal, és Moszkva tiszteletben tartotta volna az önrendelkezési jogot és a függetlenséget is. Lásd Gáti, Charles: Füstbe ment tömb. Budapest, Századvég-Atlantis, 1991,148; Borhi i. m. 2015,421; Mezei Géza: Helyreállított Európa. Európa-építés és egységstratégiák a MarshalI- 256 tervtől a Nizzai Szerződésig. Budapest, Osiris, 2001,179-180.
