Riba András et al. (szerk.): Hatalmi grémium. A Magyar Szocialista Munkáspárt Központi Bizottsága Nemzetközi, Jogi és Közigazgatáspolitikai Bizottsága üléseinek jegyzőkönyvei (1989. február 3. – 1989. június 9.) RETÖRKI Források 5. (Budapest, 2023)
Az MSZMP KB NJKB 1989. március 13-ai ülése - A második ülés szó szerinti jegyzőkönyve – 1989. március 13
Az MSZMP KB NJKB 1989. március 13-ai ülése a nemzeti rádió és televízió követelése, a Haynau 108, Kádár = Nem tudjuk hány? Szabad választásokat fognak követelni, igazságot 56-nak, Nagy Imrének, Bős-Nagymaros 124 újra előjön. A mai napon több irányból, főként a Belvárosból jelzett információk szerint megjelentek azok a csonka Magyarország125 nem ország térképek is, amit most már széles körben terjesztenek, akik eddig az aluljárókban székeltek, most feljönnek a felszínre. Ezek eléggé nem kívánatos dolgoknak mutatkoznak. Szeretném az elvtársakat arról tájékoztatni, hogy ezek a rokkerek eléggé veszélyes véleményeket hangoztatnak, különböző zászlóégetésekre is készülnek. Nem hivatalos információ szerint létrejött egy 100-150 fős csoport, de több más baloldali ifjúságot is magába foglaló csoport, amelyik esetleg konfrontálódhat valahol, ha nem kellő odafigyelésünk lesz. A külföldiek érdeklődése rendkívüli módon megnőtt, kezdve a Szabad Európától, a helyi tudósítókon keresztül, de még most is jönnek be a különböző szervek az országhatáron. A Kis-, Haraszti- és Demszky-féle külföldön tartózkodók226 is haza kívánnak jönni erre az alkalomra, és szerepelni is kívánnak. Azt tervezi egy-két alternatív csoport, hogy az amerikai és a szovjet nagykövetségre be kívánnak menni, és ott petíciókat fognak 224 A rendszerváltás időszakának egyik legismertebb és talán legnagyobb hatású politikai, gazdasági, társadalmi és környezetvédelmi vitáknak teret adó témája a bős-nagymarosi vízlépcső - hivatalosan Gabčíkovo-Nagymarosi Vízlépcsőrendszer - építése körül bontakozott ki. A grandiózus, később „Dunaszaurusz" gúnynevet kapó építmény a Duna magyarországi és csehszlovákiai közös szakaszára tervezték, amelynek célja az energiatermelés, a hajózhatóság biztosítása, az árvízvédelem és területfejlesztés volt. A konkrét tervezés már 1963-ban elkezdődött, majd 1977-ben a két ország államközi szerződést kötött a vízlépcsőrendszer megépítésére. A szerződés értelmében az erőműrendszert 1986 és 1990 között üzembe kellett volna helyezni, ám a két országban fellépő gazdasági nehézségek miatt ezt az időhatárt többször kitolták, majd a 80-as évek közepén már környezetvédelmi tiltakozások és tömegtüntetések szerveződtek az építkezés magyarországi leállítása érdekében. A társadalmi ellenállás és a politikai erőtér megváltozása következtében a kormány 1989 májusában végül felfüggesztette a vízlépcső építését, június 2-án pedig az Országgyűlés is elfogadta a határozatot, így az építkezések végül leálltak Nagymarosnál. Lásd a témáról bővebben Házi Balázs forrásközlését Házi Balázs: Bős-Nagymaros. In: A rendszerváltás mérföldkövei. Források. Szerk. Házi Balázs - Juhász-Pintér Pál - Marschal Adrienn. Budapest, RETÖRKI, 2022, 27-64. 225 Az első világháborút lezáró, 1920-ban aláírt trianoni béke következtében elvesztett ország területek utáni állapotra használt köznyelvi kifejezés. 226 Mindhárman az SZDSZ alapítói; ekkor az USA-ban tartózkodtak. Kis János (1943-) filozófus, tanár, az SZDSZ alapító tagja, illetve első elnöke, 1988-1989 a New York-i New School for Social Research (Új Társadalomtudományi Főiskola) vendégtanára volt. Haraszti Miklós (1945-) író, újságíró, politikus, az SZDSZ alapító tagja, 1988-1989-ig a New York állambeli Bard College vendégtanára volt. Demszky Gábor (1952-) jogász, szociológus, politikus, az SZDSZ alapító tagja, Budapest főpolgármestere, 1988-1989 között a New York-i Columbia 224 Egyete m ta n u I ój a. Hatalmi grémium
