Riba András et al. (szerk.): Hatalmi grémium. A Magyar Szocialista Munkáspárt Központi Bizottsága Nemzetközi, Jogi és Közigazgatáspolitikai Bizottsága üléseinek jegyzőkönyvei (1989. február 3. – 1989. június 9.) RETÖRKI Források 5. (Budapest, 2023)
Az MSZMP KB NJKB 1989. március 13-ai ülése - A második ülés szó szerinti jegyzőkönyve – 1989. március 13
Az MSZMP KB NJKB 1989. március 13-ai ülése nem tudunk rá igazán jó javaslatot tenni, vannak kezdeményezéseink, hát az Emberi Jogi Bizottságra vonatkozó magyar kezdeményezés, ami Varsóban hangzott el, az erre vonatkozott. Köszönöm szépen. Grósz Károly: Köszönöm. Elvtársak hát zárjuk le a napirendet. Ez egy hasznos anyag, ez egyértelműen kiderült már az előbbi tárgyalásnál is, az előbbi napirendnél is utaltunk rá, most is. Köszönjük a munkatársainknak a munkát. Áttekinthető, visszaadja pontosan, hogy mit jelent a VSZ-tagság. Jelzi a problémákat is, meg a kötelezettségeket is. Az egy nagyon fontos kérdés, hogy most itt másik oldalról vetődik fel, hogy VSZ-erőket a tagországok belső problémáinak feloldására nem lehet felhasználni. Ez azonban benne van a másik elem, hogy a külső megoldást, a más oldalról jövő külső megoldást is megakadályoz a VSZ. Ennek a konzekvenciája micsoda. Hogy ezeket a konfliktusokat belül kell megoldani. Ezek a konfliktusok megoldásának a skálája azonban nagyon sokszínű és nagyon széles. Lengyelország példája 17 mutatja, hogy a legszélsőségesebb megoldás a fegyveres belső saját erőből történő feloldása egy konfliktusnak. '80 Lengyelország. Minden más előtte volt. Nem biztos, hogy ezzel befejeződött ez a sor. Sajnos. Tehát itt több mint valószínű, hogy a VSZ jelenléte az egyes országokon belüli konfliktus kezelésénél majd a búra szerepét fogja betölteni, megakadályozza mindkét oldalról a bármilyen irányú fegyveres beavatkozást, de hogy mi történik, abban a jövőben szerintem a VSZ már nem fog részt venni. Hogy ennek aztán a következményei, mondjuk, egy nem olyan országban, mint Lengyelország, ahol a hadsereg olyan, mint amilyen, hanem egy más országban, hogy mi lesz, kiszámíthatatlan vagy nagyon is kiszámolható. Még egyszer le kell szögeznünk, amit az előbbi napirendnél, a magyar-román problémák megoldása nem a VSZ keretébe tartozik. Itt nekünk semmifajta nyomásra nem szabad ebben az irányban elmennünk. Azt hiszem, hogy igaz az a kritikai megjegyzés, hogy ez az anyag is tele van a ma divatos reform-megfogalmazással, ettől meg lehetett volna ezt a jó anyagot kímélni, mert, ha nem írjuk le olyan sokszor, hogy reform, attól még a reform útján járhatunk. Nagyon fontos azt is hangsúlyozni, 217 Wojciech Jaruzelski (1923-2014) a LEMP főtitkára és Lengyelország miniszterelnöke a Szolidaritás mozgalma által szervezett tüntetésekre reagálva, a polgárháború veszélyére hivatkozva, 1981. december 13-ától kihirdette a hadiállapotot. Az országot katonai irányítás alá helyezte. Az MSZMP támogatta a hadiállapot bevezetését 1981-ben, azt a véleményt képviselték, hogy ha a párt ereje meggyengül, akkor azt a hadsereg erejével lehet visszaszerezni. 217
