Bandi István (szerk.): Határeset. Egy határőrtiszt életútja két világrendszer határán. RETÖRKI Források 4. (Budapest, 2023)
A család, gyerekkor, felnőtté válás…
A család, gyerekkor, felnőtté válás... Határeset Szentendrére. Csakhogy ott kiderítették, hogy a fele ház bauxitcementből van, tehát nem lehet beköltözni. Ahova be lehetett költözni, oda bevitték, azt hiszem, a tüzéreket meg a páncélosokat vagy kiket, a lövészek meg a határőrök itt maradtak az Zách utcában, a Zrínyi Miklós Katonai Akadémia mögött. Tudniillik az egy ilyen tartalék laktanya volt. A Zách utcaiban olyan világ volt, '50-es, '52-es.- Ami még megmaradt negyvenöt után valameddig?- Igen, száz férőhelyes hálókörlet, és mit tudom én, ötven férőhelyes ebédlő, mint a vályú, cementből volt a csap, és abban lehetett mosakodni. Tehát ez volt két évig.- Tehát az utolsó két év itt zajlott már?- Hát, ez elég érdekes helyzet volt ott, de hát még mindig jobb - azt mondják, legalábbis azok, akik utánunk jöttek már, és kikerültek Szentendrére -, mint ott. Hogy onnan bejönni Pestre, és mit tudom én, elmenni Nyírbátorba, tehát az pluszidő volt meg pluszprobléma. De aztán nagyon szép elhelyezést csináltak ott. De mi azt már nem élveztük. 54 24. A Tavaszi Forradalmi Napok ünnepségére kivezényeltek csoportja, Budapest, 1969 (Bella Árpád a hátsó sorban jobbról a harmadik)
