Szeredi Pál (szerk.): A Magyar Demokrata Fórum elnökségi üléseinek dokumentumai – 1989. RETÖRKI Források 3. (Budapest, 2023)

Bevezető

Bevezető hogy az elnökségi ülések anyagait egységes és önálló tematikában tesszük közzé. Az üléseken felmerülő témák érintették az év szinte minden lényeges eseményét, így a szövegek által bepillantást nyerhetünk a megszülető döntések hátterébe. Mivel pedig a Magyar Demokrata Fórum az 1989-es esztendőben meghatározó szereplője volt a politikai átalakulásnak; a veze­tőségben kialakuló álláspontok izgalmas adalékai a rendszerváltás politi­katörténetének. A most közölt dokumentumok számos, eddig kellőkép­pen nem világos kérdést segítenek tisztázni. Ilyen korábban homályos mozzanat az MDF párttá alakulásának vitája, Antall Józsefnek a vezetésben történő megjelenése, a Bíró Zoltán és Antall József közti ellentét háttere, az MDF különböző tárgyalásokon betöltött szerepe vagy annak alakulása, változása. A dokumentumokból kirajzolódik a Magyar Demokrata Fórum szövetségesi politikájának formálódása, melyen belül többek között a Szabad Demokraták Szövetségével való kapcsolatuk hullámzásáról is többet tudhatunk meg e kötetet olvasva. A hozzászólásokból ismeretlen részletek derülnek ki az 1989 nyarán lebonyolított időközi országgyűlésiképviselő-választások hátteréről is. Az MDF által támogatott jelöltek többször is részt vettek az Elnökség ülésein. Kampányuk formálódása, kapcsolataik alakulása nyomon követhető az elnökségi vitákból. Az elhangzottakjegyzetelésének műfajából következően a feljegyzések, jegyzetek, emlékeztetők tömörek. Az érthetőség a rövidítések, az elhara­pott gondolatok miatt többször nehézséget okozhat. Ezekben az esetek­ben a szerkesztés során kiegészítésekkel s az értelmezést kapcsolódó lábjegyzetekkel igyekeztünk tovább segíteni. A dokumentumokkal kapcsolatos munkálatok során az eredeti szöve­geket az érvényes helyesírási és központozási szabályok alapján gondoz­tuk, az egyértelmű gépelési hibákat javítottuk, mivel - a legtöbb esetben - gépiratos tisztázatok is rendelkezésre álltak a kézírással készült doku­mentumok mellett. A közölt forrásszövegek azokban az esetekben, ahol kézírásos és gépiratos forrás is volt, azok összevetésével alakultak ki. Bizonyos esetekben ugyanakkor, ahol csak kézírásos forrás állt rendelke­zésre - még a beszélő személyek stílusának, szóhasználatának ismerete mellett is - fennmaradtak olvashatatlan szöveghelyek vagy bizonytalansá­gok a szövegrekonstrukciók során. Mivel a megbeszélések sokszor hosszú órákra elhúzódtak, a befejezéshez közeledve már többször elnagyoltabbá váltak a feljegyzések. 13

Next

/
Oldalképek
Tartalom