Szeredi Pál (szerk.): A Magyar Demokrata Fórum elnökségi üléseinek dokumentumai – 1989. RETÖRKI Források 3. (Budapest, 2023)
Emlékeztető a Magyar Demokrata Fórum 1989. július 3-i elnökségi üléséről
Források Kozma [Huba]: A Gazdakörök is szerveződnek, ott csak MDF-tagok lehetnek vezetők. Zavart kelthet, ha itt pl. Kisgazdák stb. 10-én (kéri), hogy a Gazdakörök is beszámolhassanak végzett munkájukról az Elnökségnek.35 Bíró [Zoltán]: Folytassuk Balogh Júliával.136 Balogh [Júlia]: Mielőtt Csoóri elment Finnországba, levelet írt, mert úgy érzi, felelős a párttá válás kérdésében. Felolvassa a levelet.37 Az MDF elnökségi üléseinek dokumentumai 335 A szerveződő Gazdakörök szintén erős szállal kívántak kötődni a Fórumhoz. Esetükben nem a gazdasági lobbitevékenység, hanem az érdekeiket képviselő politikai csoporthoz tartozás volt a középpontban. 336 Az 1989. június 24-ei választmányi ülésen döntés született az MDF párttá alakulásáról. Erről az Elnökség rövid közleményt jelentetett meg, többek között a következő kitételekkel: „Van magyar út: a függetlenség megszerzésének, a demokratikus jogállam megalapozásának, a jóléti állam megteremtésének és a nemzeti minőség megtartásának útja. Aki Magyarországról indul, és Európába tart, annak csak ez az egy útja van." A teljes közlemény: RETÖRKILX.1. Magyar Demokrata Fórum iratai. Korai időszak, 8. d. 23. ő. e. Az MDF Országos Elnöksége és Választmánya közleménye a párttá alakulással kapcsolatban. Közlemény a párttá alakulásról, indokairól. Kötetben lásd A Magyar Demokrata Fórum Országos Elnöksége és Választmánya közleménye. In Dokumentumok a Magyar Demokrata Fórum... i. m. 2017,263- 264. A választmányi ülést követően Bíró Zoltán több interjút is adott, melyben ismertette a választmányi döntés előzményeit. Ebből kiderült, hogy a fórum tagjainak 81 százaléka voksolt a párttá alakulás mellett, 15 százaléka ellenezte, 4 százaléka pedig tartózkodott. A név változatlan marad. Bíró Zoltán az MDF párttá alakulásáról. Magyar Nemzet, 1989. 06. 27., 4. Csoóri Sándor a választmányi ülésen nem tudott részt venni, ám elkeseredettségében 1989. július 3-án levelet írt az MDF Elnökségének, melyet a megbeszélésen Balogh Júlia, Csoóri párja olvasott fel. Bíró ismerte a levelet, azért rendelt el zárt ülést a megbeszélés elején. Csoóri levele nem került elő, a dokumentumok között nem található, és eddig még sehol nem publikálták. Annyi tudható belőle, sérelmezte az Elnökség azon eljárását, hogy nem adott kellő hangot a kisebbségben maradt, pártalakítást ellenző csoportnak. 337 Csoóri levelének tartalmára következtethetünk egy hóvégi interjújából: „Nem vagyok párttag. Nem is leszek. A mozgalom elindítói között csakugyan ott voltam, méghozzá a legszűkebb körön belül, s maradok továbbra is, de pártba nem lépek be. Még a legtökéletesebbe sem." Az okokat firtató kérdésre válaszolva elmondta: „A többpártrendszert megújulásunk egyik legsürgetőbb feltételének érzem. Egy olyan társadalomban, ahol a részérdekek nem fejeződhettek ki, mindig az egész érdeke szenved csorbát. Helyeslem tehát a pártok megalakulását, de úgy gondolom, hogy a pártok színre lépése önmagában még nem jelent többpártrendszert. Ahhoz, hogy azt jelenthesse, komoly és szerves politikai kultúrára van szükségünk. Sajnos Magyarországon ez még zsenge és ingatag lábakon áll. A Magyar Demokrata Fórum azzal a céllal indult, hogy mélyszántással ennek a politikai kultúrának készítse elő a talajt. Legalább két-három esztendő kellett volna ehhez a munkához. Időközben azonban fölgyorsultak az események és a mozgalom egyre több résztvevője azt akarta, hogy a Fórum ne mozgalomként, hanem pártként vegyen részt a poli- 118 tikai küzdőtéren, s így induljon majd a választásokon is. [...] A döntés feszült és drámai
