Házi Balázs: A rendszerváltás mérföldkövei. Források - RETÖRKI Források 2. (Budapest, 2022)

Igazságtétel

243243

Igazságtétel

Nagy Erzsébet, Gyenes Judith (

Maléter Pál özvegye), Halda Aliz, Szilágyi Józsefné, Ujhelyiné Haraszti Mária (Losonczy Géza özvegye), Darvas Iván, Dénes János, Eörsi István, Erdélyi Tibor, Fekete Gyula, Fónay Jenő, Forintos György, Földes Péter, Gáliné Káldor Vera, Göncz Árpád, Hankiss Elemér, Hegedűs B. András, Hegedűs László, Hősz Dezső, Kertész Dezső, Lambrecht Miklós, Litván György, Lőcsei Pál, Marián István, Mécs Imre, Mensáros László, Molnár Ferenc, Nagy Elek, Obersovszky Gyula, Pártay Tivadar, Pomogáts Béla, Rácz Sándor, Széll Jenő, Tóbiás Áron, Újhelyi Szilárd, Ungváry Rudolf, Vásárhelyi Miklós, Zimányi Tibor, Zsámboki Zoltán

Beszélő, 1988/25, 107–108. 72. Zimányi Tibor: Amikor a társadalom nem ítéli el az elítéltet... (szemelvények)

1989. július 26

Ha valamikor nagy várakozással tekintett egy nép a jövője elé, akkor ez a magyar nép volt 1945-ben. A két világháború közötti időszakot a magyarság óriási arányú veresége és az itt maradt monarchikus romok lassú lebontása jellemezte. A nehezen kialakuló új világ nehézségeit növelte a világgazdasági válság fojtogató hatása.284

A gazdasági élet fokozatos beindulását a látszólagos háborús konjunktúrán át hamarosan elhomályosította a férfi lakosság éveken át tartó katonai szolgálata, amely ugyan területi gyarapodáshoz vezetett,285

de ugyanakkor a magyarság alapvető érdekeivel ellenkező, komoly véráldozatokkal járó háborús kalandba vitte az országot. Ezt tetézte a németeknek való teljes kiszolgáltatottság, az ország megalázó körülmények között történő megszállása,286

a bombázá

sokkal szembeni teljes védtelenség, majd az őrült jelzőn kívül mással aligha 284 1929. október 24-én kezdődött a világgazdasági válság a New York-i tőzsdén. A válságot az iparban levő túltermelés okozta, amely miatt Magyarország például nehezen tudta értékesíteni mezőgazdasági termékeit. A jelenség világszerte hatalmas munkanélküliséget eredményezett. 285 Az első bécsi döntést 1938. november 2-án hozták meg, ennek során a Felvidék magyarlakta területeit, míg az 1940. augusztus 30-án meghozott 2. bécsi döntés során Erdély többségében magyarlakta részeit csatolták vissza. 286 A német megszállás 1944. március 19-én következett be, és a szovjet csapatok 1945. április 4-ei bevonulásáig tartott.