Házi Balázs: A rendszerváltás mérföldkövei. Források - RETÖRKI Források 2. (Budapest, 2022)
Március 15.
65 Március 15. Március 15-e, az 1848-as forradalom első napja óta a szabadság és a függetlenség szimbóluma a magyarság számára. Ünneplésének tiltása vagy engedélyezése minden korszakban jelezte a lakosság számára az ország függetlenségének mértékét és a polgári szabadságjogok határait. A szabadságharc 1849-es leverésétől kezdve március 15-ét sokáig nem ünnepelték, először 1927-ben vált hivatalos állami ünnepnappá. A Rákosidiktatúra idején, 1951-ben ismét munkanappá nyilvánították, s helyette április 4-éről, az 1945-ös szovjet megszállás napjáról emlékeztek meg. Kezdetben a Kádár-korszakban sem tartottak rendezvényeket, csak 1969-től. A hetvenes évek elején úgy próbálták meg jelentőségét és üzenetét csökkenteni, hogy más szocialista ünnepekkel vonták össze. Így született meg a Forradalmi Ifjúsági Napok fogalma, ami március 15-e mellett a Tanácsköztársaság kikiáltásának napját, március 21-ét és a szovjet csapatok április 4-ei bevonulását is magába foglalta. A fiatalok azonban nem elégedtek meg az állami ünnepségekkel, s néhányan megpróbáltak a forradalom szimbolikus helyszínein verset vagy beszédet mondani, amit a rendőrség minden esetben megakadályozott. Az ilyen önálló akciókat a hatalom nacionalista tüntetésnek nyilvánította, és az ezeken főszerepet vállalókat néhány éves börtönbüntetéssel sújtotta. 31 A többi felvonulót pedig igazoltatták, s voltak, akiket elbocsájtottak munkahelyükről, vagy kizártak az iskolájukból. Az 1972-őt követő március 15-ék előtt pedig gyakorivá váltak a preventív őrizetbe vételek, melyek megakadályozták a fiatalok önálló fellépését. A Kádár-korszak számára különösen veszélyes volt március 15-e, mert ugyanúgy forradalom és szabadságharc volt, mint a rendszer legnagyobb tabujának számító október 23. Az 1956-ban megfogalmazott 16 követelés is sok tekintetben rímelt az 1848-as 12 pontra. A két esemény közötti kapcsolatra mutatatott rá az is, hogy a következő jelentős március 15-ei tüntetés a forradalom kitörésének harmincadik évfordulóján, 1986-ban bontakozott ki. A „lánchídi csata” során a rendőrség a hídra szorította 31 Nagymihály Zoltán: Egy „túl későn született nemzedék” ünnepei. Március 15-ék a hetvenes évek első felében. In: Változó idő, változó emlékezet . Szerk. Házi Balázs – Jónás Róbert – Nagymihály Zoltán – Rapali Vivien – Strausz Péter. Budapest, Antológia, 2021. 126–129.
