Házi Balázs: A rendszerváltás mérföldkövei. Források - RETÖRKI Források 2. (Budapest, 2022)

Bős–Nagymaros

616161

Bős-Nagymaros

10. Felhívás a Dunáért a Nemzeti Kerekasztal pártjaihoz

1989. november 24.

FELHÍVÁS A DUNÁÉRT

A NEMZETI KEREKASZTAL PÁRTJAIHOZ

Az október 31-i parlamenti döntés29

teljhatalmat adott a Minisztertanácsnak a vízlépcsőrendszer sorsának intézéséhez, feltételként szabva a nemzeti érdek elsődlegességének képviseletét.

Az országgyűlési határozattal együtt érvénybe lépő, a szükséges intézkedésekre vonatkozó 3305/1989. (X.27.) MT határozat a dunakiliti munkálatok tekintetében tág teret biztosít a végrehajtónak. A tározó feltöltésének feltételéül egyedül a működés kockázatát minimalizáló garanciarendszerre vonatkozó kormányközi egyezmény megkötését írja elő, a mederáttöltési előkészületi munkák folytatásához pedig az egyezmény megkötésére vonatkozó csehszlovák szándéknyilatkozatot jelöli meg feltételként. A végrehajtás felelőseitől függ az „előkészületi munka” értelmezése. Ez lehet akár a felfüggesztés óta feltárt hiányzó munkák több évig tartó pótlása (kutatások, monitoring rendszer, stb) amelyek nélkül egyébként a kormányközi egyezményben is rögzítendő garanciák köre sem határozható meg; vagy másik végletként, egyszerűen a megkezdett építkezések (esetleg értelmetlen) folytatása.

A parlamenti döntés óta eltelt időben nemcsak a széles nyilvánosság, hanem a Bős–nagymarosi beruházást ellenőrző társadalmi bizottság (TEB) kizárásával készülnek a feladat- és intézkedési tervek, folyik az államközi szerződés módosításának előkészítése. Lemondott ugyan a KVM minisztere,30

azonban egyenlőre nincs utód, a vízlépcsőépítkezésben érdekelt KVM-OVIBER intézmények ugyanolyan hatáskörrel dolgoznak tovább. Egyetlen tisztségviselő változtatásától egyébként sem remélhető, hogy az eddigiekkel ellentétben mostantól az ökológiai szempontok elsődlegessége fog érvényesülni a minisztérium tevékenységében.

29 Az Országgyűlés úgy döntött, hogy Magyarország felhagy a nagymarosi építkezéssel, Dunakilitinél pedig új államközi szerződés alapján folytatná a munkálatokat. Ilyen szerződés végül nem született, a csehszlovák fél egyoldalúan építette meg és helyezte üzembe az erőművet a Duna elterelésével.

30 Maróthy László