Házi Balázs: A rendszerváltás mérföldkövei. Források - RETÖRKI Források 2. (Budapest, 2022)
Önkormányzati választások – 1990
486 A rendszerváltás mérföldkövei – Források 486 FORRÁSOK a legsikeresebbnek, a kisgazda és a kereszténydemokrata jelöltek a számított eredményt hozták. Oláh Sándor szerint a helyhatósági választások legfőbb vesztese a két legerősebb párt,675 s ez vélhetően nagy tanulság lesz számukra. Az FKGP jó választási eredményei azért is figyelemre méltóak, mert valamennyi parlamenti pártnak – beleértve a koalíciós pártokat is – az volt az érdeke, hogy a kisgazdák meggyengüljenek. Ennek érdekében mindent meg is tettek. Oláh Sándor hangsúlyozta: az FKGP a történtek ellenére is abban érdekelt, hogy a koalíció erős maradjon, megőrizze kormányzóképességét. Torgyán József, a párt parlamenti frakciójának vezetője szerint a válasz tási eredmények bizonyítják: Magyarországon a kisgazdapárt nélkül nem lehet politizálni. Fontos azonban elemezni azt is, mi húzódik meg az emberek nagyfokú érdektelensége mögött. Véleménye szerint ennek legfőbb oka, hogy megrekedt a vértelen forradalom. Még mindig nem született meg az új földtörvény,676 lelassult a rendszerváltás, növekedett a létbizonytalanság.677 A kisgazdapártnak ezért a jövőben még követke zetesebben kell érvényesítenie eddig képviselt álláspontját. Intő jel valamennyi párt számára, hogy a lakosság ilyen nagy mértékben támogatta a független jelölteket. [...] Magyar Nemzet, 1990. 10. 02., 3. 675 MDF, illetve SZDSZ. 676 Az országgyűlési választásokat megelőzően valamennyi párt programjában, különösen a kisgazdákéban nagy hangsúlyt kapott a földkérdés ügye. A rendszerváltást követően ehhez képest igen későn, 1994-ben született meg a termőföldről szóló törvény, amelynek célja az volt, hogy „az átalakuló tulajdoni, használati viszonyok alapján a mezőgazdaságban a magántulajdonon alapuló piaci viszonyok meghatározóvá váljanak, a termőföld forgalma és a termőföld, mint a jelzálogjogon alapuló hitelezés biztosítéka, a kialakuló új üzemi szer vezetek működését hatékonyan elősegítse, a versenyképes mezőgazdasági termelés folytatására alkalmas földbirtokok jöjjenek létre, és a birtokelaprózódások hátrányos következményei a mezőgazdaság tulajdoni szerkezetét ne terheljék, a gazdálkodó zavartalan mezőgazdasági termelést folytathasson, a termőföld területének csökkenése ésszerű határok között maradjon, és a termőföld minőségének védelme megfelelő jogi hátteret kapjon.” 1994. évi LV. törvény a termőföldről Magyar Közlöny , 1990. 06. 27., 2533. 677 A demokratikus átalakulással együtt a gazdasági helyzet javulása iránt is nagy elvárás volt a magyar társadalomban. Ezzel szemben többek között gyorsan nőtt a munkanélküliség, amely nyilvánvalóan kiváltója volt a létbizonytalanság érzetének. Egy későbbi, 1995-ös felmérés szerint a magyarok 77 %-a gondolta úgy, hogy az új rendszer rosszabb, mint a régi.