Házi Balázs: A rendszerváltás mérföldkövei. Források - RETÖRKI Források 2. (Budapest, 2022)
Országgyűlési választások – 1990
459459 Országgyűlési választások – 1990 nagy a bizonytalan szavazói réteg. A második fordulóban az MDF jelentősen növelte előnyét, ami egyrészt azzal a nemzetközi tapasztalattal is magyarázható, hogy a bizonytalan szavazók szívesebben voksolnak a vezető pártra. Ugyancsak nagymértékben közrejátszott a Fórum győzelmében, hogy az első fordulóban a más pártokra szavazók jelentős része rá voksolt. Így a Kereszténydemokrata Néppárt és a Független Kisgazdapárt hívei, valamint az MSZP szimpatizánsai is inkább az MDF-et részesítették előnyben. Magyar Bálint megemlítette, hogy az SZDSZ gyengébb eredmé nyében közrejátszott a szabad demokraták egyes jelöltjei ellen folytatott negatív kampány is. Az SZDSZ a többpártrendszerű demokrácia fontos feltételének tartja, hogy a parlamenti ellenzék jogai, a kisebbségek jogai biztosítva legyenek, továbbá, hogy a sajtó és a médiumok függetlenül működhessenek – mondta egy kérdésre válaszolva Pető Iván, az SZDSZ szóvivője. Kifejtette: remélhető, hogy a kormányzó párt biztosítani fogja a nyugat-európai szokásoknak megfelelő jogokat az ellenzéknek mind a parlamentben, mind azon kívül. Egy másik kérdésre válaszolva Magyar Bálint elmondta, hogy a kéthar mados szavazati többséget szükségesnek tartják az alkotmányerejű törvények esetében, kivéve a költségvetést609 . Annál is inkább – fűzte hozzá -, mert ellenkező esetben a parlamenti ellenzéket könnyen pária-szerepre kényszeríthetnék a kormánykoalíciót alkotó pártok. Arra a kérdésre, hogy a rendszerváltást követően mi lesz az MSZMP csaknem nyolcszázezres egykori tagságával, Magyar Bálint kifejtette: a szabad demokraták nem kívánnak boszorkányüldözést folytatni. Bár mindig is az állampárt következetes ellenségei voltak, nem szeretnék, ha bárkit is joghátrány érne a „tavaszi nagytakarítás” idején csupán amiatt, mert valaha az MSZMP tagja volt. MTI, 1990. 04. 09. 609 Érdemes megjegyezni, hogy a kormányzásra készülő MDF és a legerősebb ellenzékben levő párt, az SZDSZ 1990 áprilisában megállapodást kötöttek számos közjogi kérdésben az ország kormányozhatósága érdekében. Többek között abban is megegyeztek, hogy „ki kell iktatni az alkotmányból az alkotmányerejű törvény fogalmát, és helyette taxatíve fel kell sorolni azokat az alapintézményeket és alapjogokat, amelyeknek törvényi szabályozásához minősített többség szükséges...” Smuk Péter: Magyar Közjog és politika, 1989–2011 . Budapest, Osiris, 2011, 67.
