Házi Balázs: A rendszerváltás mérföldkövei. Források - RETÖRKI Források 2. (Budapest, 2022)
Dunagate
428 A rendszerváltás mérföldkövei – Források 428 FORRÁSOK sugárzott Napzárta műsorban Végvári r. őrnagy által közölt adatok állam-, vagy szolgálati titkot képeznek-e. A nevezett által elmondott adatok az államtitokról és a szolgálati titokról szóló 1987. évi 5. tvr. 3. §-ának c.) pontja (a fegyveres erők és a fegyveres testületek... működésére... vonatkozó országos adat), valamint az 5. §-ának (1) bekezdése alapján a 45-125/1987. számon kiadott minősítési ügykörjegyzék 1/24. pontja (az operatív nyilvántartás valamennyi eszköze, anyagai, az operatív nyilvántartás módja), I/1/a.) pontja (a főcsoportfőnökség szervezeti felépítésére, egységei területi elhelyezésére, létszámára, működésére vonatkozó adat), I/17/d.) pontja (a különböző titkos operatív akciók során alkalmazott eszközök, módszerek) szerint államtitkot képeznek. Ennek alapján Végvári r. őrnagy azon magatartása, hogy a „Fekete Doboz” riporterének különböző államtitkokat képező adatokat szolgáltatott ki, a Btk. 221. § (1) bekezdés b.) pontjába ütköző államtitoksértés bűntettének megállapítására alkalmas. Végvári r. őrnagy a cselekmény elkövetését elismerte, bűnösségét azonban tagadta. Védekezésének lényege szerint „cselekményéből hiányzik a Btk. 10. §-a által megkívánt társadalomra veszélyesség, mert az Alkotmány védelme, illetőleg a BM. III/III. Csoportfőnökségnél tapasztalt egyes alkotmányt sértő magatartások felfedezése és ezáltal azok megszüntetése volt a célja. Védekezése azonban csak részben fogadható el. Kétségkívül megállapítható, hogy a BM. III/III. Csoportfőnökség 1989. október 23-a – a módosított Alkotmány hatályba lépése – után egyes esetekben jogellenes tevékenységet folytatott. Végvári r. őrnagy azonban nemcsak az október 23. után keletkező, hanem ezt megelőző időkből származó, korábban már részletezett adatokat is kiszolgáltatott, továbbá nemcsak a belső biztonsági szolgálat területéről, hanem a titkosszolgálat más ágazatáról is adott információt tömegtájékoztatás útján. Ezzel egyértelműen sértette a Köztársaság biztonsági érdekeit. Az Alkotmány védelmére kétségkívül minden állampolgár jogosult és köteles. Az ezzel ellentétes törekvésekkel szemben pedig mindenki felléphet – de csak törvényes eszközökkel. Így az alkotmányellenes tevékenység leleplezésének, illetve folytatásának megakadályozása céljából Végvári r. őrnagynak is a törvényes utat kellett volna választani. Erre megvolt a lehetősége is, fordulhatott volna pl. az Alkotmánybírósághoz, a Köztársasági Elnökhöz, az Országgyűlés megfelelő bizottságához, stb.
