Házi Balázs: A rendszerváltás mérföldkövei. Források - RETÖRKI Források 2. (Budapest, 2022)
Bős–Nagymaros
414141 Bős-Nagymaros megszűnése sokmillió pótolhatatlan génforma elvesztésével, a genetikai változatosság csökkenésével járna, károsan befolyásolva a megmaradó fajok életképességét is. [...] 4. Amennyiben a Duna régi medrében a jelenlegi vízmennyiségnek csak egyhuszad része folyik, úgy a folyó elveszti nemzetközi szerződésekben megállapított határfolyó jellegét. A magyar alkotmány kimondja, és a mindenkori kormányzat kötelességévé teszi az ország természeti kincseinek védelmét, beleértve ebbe a folyók elidegeníthetetlenségét is. Ez összeegyeztethetetlen azzal, hogy a folyó szlovák területen, oldalvízcsatornába terelve folyjék. A bős(gabcikovo)-i duzzasztómű és üzemvízcsatornája a magyar kisebbség által lakott területen húzódik. Az építkezés következtében a terület etnikai jellege megváltozik. A mezőgazdasággal foglalkozó lakosság megélhetési lehetőségei, a falvak népességmegtartó ereje csökken. A veszélyeztetett történelmi emlékek, az előttünk itt élt népek és főleg a korai magyar történelem kiemelkedően fontos, még feltáratlan régészeti forrásanyaga Esztergomban, az Árpád-kori magyar fővárosban és környékén hozzáférhetetlenné válik. Ezekről semmilyen érdektől vezetve sem mondhatunk le. 5. A duzzasztórendszer létrehozását a tervek elfogadásakor feltételezett előnyök önmagukban sem indokolják. Magyarországon ma ésszerű energiapolitikát csak az energiafelhasználás, tárolás és szállítás hatásfokának javítására lehet alapozni, nem pedig az energiatermelés növelésére. Az ehhez szükséges fejlett technológia bevezetése olcsóbb volna, mint a vízlépcsőrendszer. Ez a beruházás a magyar Duna-szakasz alacsony energiapotenciálja miatt soha meg nem térül, minden más energiaelőállítási módnál drágább. A nagymarosi vízlépcső felépítésére osztrák bankokkal és vállalatokkal kötött, az osztrák kormány által garantált szerződések példátlanul hátrányosak a magyar fél számára.13 A beruházási hitel villamosenergiával történő törlesztése a naponta csúcsra járatott vízerőműrendszerrel nem 13 A fellépő gazdasági nehézségek és a beruházás költségessége miatt 1986. május 28-án több magánszerződést kötött az Országos Vízügyi Beruházó Vállalat és a Magyar Villamos Művek Tröszt osztrák vállalatokkal. Az egyik szerződés 5,7 milliárd schilling értékben a Donaukraftwerkét bízta meg a nagymarosi vízerőmű teljes tervezésével és kivitelezésével, egy másikban pedig megállapodtak, hogy a nagymarosi erőmű beindulása után 20 éven keresztül exportált elektromos árammal törleszti Magyarország a beruházás költségeit. A pénzügyi feltételeket az MNB és a Creditanstalt vezetésével létrehozott osztrák bankkonzorcium biztosította. Ennek a megállapodásnak a végrehajtására a pénzügyminiszter 197/1987 (XII.31.) rendeletével létrehozta a GNV Építési Alapot.
