Házi Balázs: A rendszerváltás mérföldkövei. Források - RETÖRKI Források 2. (Budapest, 2022)
Dunagate
408 A rendszerváltás mérföldkövei – Források 408 FORRÁSOK tiszt irodájában levő szigorúan titkos dokumentumokról, valamint az alagsorban az iratmegsemmisítéssel kapcsolatos tevékenységről. Mint később kiderült az őrnagy Lovashoz az evangélikus lelkész és MDF tag Roszík Gábor országgyűlési képviselőn keresztül jutott el, akit az 1989. karácsonyi, budapesti Hősök terén bemutatott ökumenikus istentisztelet után keresett meg. Érdekes módon ekkor Roszík nem egy az MDF-hez közel álló személyt, hanem Lovas Zoltánt, a Fidesz akkori sajtófőnökét ajánlotta a III/III. székházában történő videózásra. Lovas Gál Zoltánt vitte magával operatőrnek, az elkészült anyagot pedig először az SZDSZ-es Kőszeg Ferencnek és ifj. Rajk Lászlónak mutatták meg. Mivel ők az anyagot hatásosnak találták, azt a Fekete Doboz munkatársai adáskészre vágták. Máig nehezen érthető, hogy a fideszes Lovas miért két prominens SZDSZ-es politikushoz vitte az anyagot, kiengedve a Fidesz kezéből egy olyan ütőkártyát, mellyel nagyban növelhették volna támogatottságukat. (A Fidesz és az SZDSZ között ekkor kifejezetten jó kapcsolat volt, ellentétben az MDF-fel, akikkel már korábban – akár a négyigenes népszavazás kapcsán is – ütköztek.) A botrány kipattanásakor Pallagi Ferenc állambiztonságért felelős belügyminiszter-helyettes közölte: nincs tudomása a törvényellenes tevékenységről, valamint azt hangsúlyozta, hogy a kormány mindent megtesz a szolgálat törvényes működése érdekében. 1990. január 12-én Horváth István belügyminiszter parancsban megtiltotta a titkos megfigyeléseket, lehallgatásokat és igazoló jelentés tételére kötelezte Horváth József vezérőrnagyot, a III/III. akkori vezetőjét, az ügy felderítésére bizottságot nevezett ki. Az intézkedéseket és a vizsgálatot a belügyi vezetés szempontjából rendkívül kedvezőtlenül befolyásolta, hogy január 19-én felfedték Végvári Józsefet és szerepét, aki aznap este már a TV-ben beszélt a történtekről. Ezzel vette kezdetét a lemondások sora: konkrétan azoké a szereplőké, akiket az SZDSZ és a Fidesz már január 5-én felelősnek tartott. Horváth Józsefet nyugdíjazták, a III/III-at pedig feloszlatták. Néhány nappal később lemondani kényszerült Pallagi Ferenc, majd mivel nem tudta tovább hárítani a felelősséget, Horváth István belügyminiszter is. A választások és az új kormány hivatalba lépését követően, 1990. június végén kinevezett legfőbb ügyész, Györgyi Kálmán a Katonai Főügyészséget a nyomozás befejezésére, a Budapesti Katonai Ügyészséget pedig vádemelésre utasította Végvári József, Horváth József és Pallagi Ferenc ügyében. Végvárit 1991. január elején államtitok és szolgálati titok megsértése miatt jogerősen elmarasztalták, de csak megrovásban részesítették. Horváth és Pallagi is mindössze megrovással végezte, Lovas István és Kőszeg Ferenc
