Házi Balázs: A rendszerváltás mérföldkövei. Források - RETÖRKI Források 2. (Budapest, 2022)
Világkiállítás
369369 Világkiállítás keresztül Közép- illetve Nyugat-Európához, beilleszkedési képességünket a Közös Piacba s ezzel visszacsatlakozásunkat ahhoz a műveltségi gazdasági közösséghez, amelytől a második világháború vihara szakított le bennünket. Ez a vállalkozás nemcsak az ország tágabb értelemben vett gazdasági jövője szempontjából kedvező, de önmagában is rentábilis lehet (valószínűleg hosszabb távon, mert a világkiállítások rendszerint nem térülnek meg). Az idegenforgalom ugrásszerű növekedésére lehet számítani s ez, valamint maga a kiállítás mint vállalkozás föltehetőleg számottevő külföldi tőke bevonását tenné lehetővé. Emellett jelentős infrastrukturális beruházásokra lenne szükség s mindez munkaalkalmat teremtene épp akkor, amikor a struktúra-átalakítás várhatólag munkaerő-fölösleget idéz elő valószínűleg hosszabb periódusokra. Ennyi első pillantásra pozitív eredmény, kedvező hatás ellenére is a világkiállítás ellen kell állást foglalnunk, egyszerűen azért, mert szerintünk az országban kialakult jelenlegi s öt-tíz évre előre látható gazdasági helyzet nem teszi lehetővé a kiállítással járó anyagi terhek vállalását. Megítélésünk szerint alaposabban átgondolva megállapítható, hogy a világkiállítás meghaladja az ország teljesíthető és hitelvállaló képességét, előnyei kritikusan mérlegelendő súlyos társadalmi-gazdasági következményekkel is járnak. A következőkben – teljesség igénye nélkül – igyekszünk fölhívni a figyelmet a koncepció néhány igen aggályos pontjára. Mindenekelőtt arra kell rámutatnunk, hogy a világkiállítás koncepciója számos lényeges elemében rosszul, illetve egyáltalán nem meghatározott. Így mai napig is vitatott, eldöntetlen az, hogy hol legyen a kiállítás helyszíne – Őrmező környéke vagy Aquincum516 – következésképp a közvetlen beru házási költségek előrebecsülése már csak ezért is rendkívül bizonytalan. A kiál lítás területrendezése, közműellátása, közlekedési-hírközlési kapcsolódásai igen nagy beruházási koncentrációt igényelnek, amelyek több tízmilliárd forint nagyságrendűek, de minden bizonnyal hasonlóak a helyszín megválasztásából eredő különbségek (többletek) is. Ugyanakkor a helyszín döntő lehet a kiállítás idegenforgalmi sikere szempontjából. (Periférikus 516 Az év folyamán a főváros öt pontja is számításba jött helyszínként: Óbuda–Aquincum a Hajógyári szigettel, a kőbányai vásárváros és közvetlen környéke, a Duna Lánchíd és Szabadság híd közötti két partja, Lágymányos a Csepel-sziget északi csücskével és a szemben levő pesti Duna-parttal, valamint Örsöd-dűlő–Őrmező. Ezek közül a Duna-part esett ki leghamarabb, mivel szeptember 4-én négy lehetséges helyszínnel meghirdették a helykijelölési és területrendezési tervpályázatot. A pályázat célja az volt, hogy szakmai szempontból megalapozza a végleges helyszínt, és a pályamunkák alapján írják ki 1990 elején az építészeti tervpályázatot.
