Házi Balázs: A rendszerváltás mérföldkövei. Források - RETÖRKI Források 2. (Budapest, 2022)
Október 23.
351351 Négyigenes népszavazás A népszavazás új helyzetet teremtett, mindenekelőtt azzal, hogy feloldotta a közvélemény félelmi görcseit. 485 A közvéleményt a hallgatag többséggel riogatták. A népszavazás bebizonyította, hogy a többség nem hallgatag. Van politikai akarata, s azt nem az utcán, hanem a szavazófülkékben kívánja érvényesíteni. A közvéleményt a szerveződő Grósz-párt tömegeivel riogatták. A népszavazás elsöpörte az MSZMP „négy nem”-jét; bebizonyította, hogy a múlt pártjának nincsenek tömegei. (...) A népszavazás, az elnökválasztás elhalasztásával486 megnyitotta az utat a szabad parlamenti választások gyors megrendezése előtt. A legfontosabb most az, hogy az Országgyűlés még december 18-án oszlassa fel önmagát,487 és március második felére írják ki a választásokat. A nép november 26-án kinyilvánította, hogy azonnali rendszerváltást akar, és mindenfajta hatalom átmentési kísérletet elutasít. A népakarattal játszani nem szabad. A választások nyugodt előkészítéséhez szükség van arra is, hogy a népszavazás mind a négy „igen”-jének maradéktalanul érvényt szerezzenek. Elnökválasztásra sem az országgyűlési választások előtt, sem azokkal egy időben nem kerülhet sor.488 A szabadon megválasztott parlament azonban, a végleges köztársasági alkotmány megalkotása során, fontolóra veheti a kisebbség óhaját, hogy az államfőt közvetlenül a nép válassza meg. Végérvényessé kell tenni a munkahelyi pártszerveződés megszűnését: minden munkahelyen haladéktalanul fel kell számolni a pártirodákat. 485 Kétségtelen, hogy az SZDSZ részéről is volt bizonyos rájátszás a régi renddel, illetve annak visszatérésével kapcsolatos félelmekre. Példaként említhető Kis János megnyilatkozása, amellyel a népszavazási aktivitást próbálták növelni, miszerint Kis János: „Az MSZMP négy módon akarta átmenteni a hatalmat. A munkásőrséggel, a pártvagyonnal, a munkahelyi pártszervezetekkel és azzal, hogy elnökké választatnak egy viszonylag népszerű kommunista politikust. [...] Mérlegeljék érveinket, [...] menjenek el, és szavazzanak négy igennel.” Továbbá azzal „kampányoltak”, hogy a szabad választások előtt hatalomra kerülő elnök ellenőrizhetetlen és korlátozhatatlan és „jövendő szabadságunkat veszélyezteti, ha még a mai rendszerben kell elnököt választanunk”. Kondor Katalin: „Nem ismerek ilyen formációt!” Az MDF szereplése a Magyar Rádió Kossuth adójának műsoraiban a rendszerváltás előkészítésekor, 1988– 89-ben. In: MDF-tanulmányok . Szerk. Szekér Nóra – Szeredi Pál. Lakitelek, Antológia Kiadó, 2018, [275-356] 350. 486 Amennyiben közvetlen, a nép általi választásra került volna sor, azt, ahogyan az Országgyűlés kitűzte korábban, 1990. január 9-én tartották volna meg. 487 Erre nem került sor, sőt egészen 1990. március 14-éig ülésezett az Országgyűlés. Ezen a napon mondta ki a törvényhozás önmaga feloszlatását 1990. március 16-ai hatállyal. 488 A köztársasági elnök megválasztására Göncz Árpád személyében a már új Országgyűlés által, 1990. augusztus 3-án került sor.
