Házi Balázs: A rendszerváltás mérföldkövei. Források - RETÖRKI Források 2. (Budapest, 2022)
Október 23.
336 A rendszerváltás mérföldkövei – Források 336 FORRÁSOK a köztársaságot”. 431 Maga a 23-án délre időzített ünnepség alighanem azt a célt is szolgálta, hogy elvonja a figyelmet a délutáni évfordulós megemlékezésről, amelyet az ellenzék szervezett és amellyel kapcsolatban a kormánypárt, illetve a kormány már fel sem vetette az együttes ünneplés gondolatát. Ugyanakkor az ünnepség, a „köztársaság kikiáltása” azt a hamis képet volt hivatott kelteni, hogy a pártállami berendezkedést már felszámolták, az országban már megteremtették a demokrácia alapjait, a népköztársaságot felváltotta a köztársaság. 432 Valójában a helyzet nem ez: a köztársaságot ugyan már kikiáltották, de a köztársaságot még fel kell építeni. Hogy valóban demokratikus lesz-e az ország politikai berendezkedése, az még nyitott kérdés. Éppen a népszavazás kezdeményezése körüli huzavona mutatja,433 hogy noha az MSZP és a kormány állandóan jogállamiságról szaval, továbbra sem veszi komolyan a jogállamiságot. Emlékezzünk csak: noha a népszavazásról szóló törvény kötelezően előírja a népszavazás kiírását százezer aláírás esetén, a kormány és a képviselők mind újabb ötletekkel hozakodtak elő arra, hogy miképpen lehetne nem betartani a törvényt. Maga az igazságügyminiszter a négy kérdésre hivatkozva megkérdőjelezte az aláírásgyűjtés jogszerűségét. 434 Az aláírásgyűjtés kezdetén az alkotmánybírói tisztségre pályázó igazságügyminiszterhelyettes azt javasolta, hogy előbb tartsák meg menetrend szerint az elnökválasztást, majd utána a népszavazást. A kormány szakértői komolyan felvetették az egyidejű megtartást.435 Az október végi parlamenti ülésszak kezdetén még azt javasolta a belügyminiszterhelyettes, hogy 431 1989. október 23-a nemcsak a köztársaság kikiáltásának napja miatt emlékezetes, de azért is, mert ez volt az első szabadon ünnepelt október 23-a. 432 Az ellenzéki szervezetek által létrehozott Október 23-a Bizottság is azt a véleményét fejtette ki, hogy az MSZMP által október 23-ával kapcsolatban hangoztatott megbékélés jelszava álságos, a párt 1956-ban játszott szerepének elhomályosítását szolgálja. 433 Balla Éva országgyűlési képviselő az 1989. október 19-ei ülésen – ekkor már az SZDSZ tiszteletbeli tagjaként a párt véleményét tolmácsolva – például azt javasolta, hogy a négyigenes népszavazás mellett összegyűlt közel 200 ezer aláírásra tekintettel az Országgyűlés ne is vegye napirendjére a köztársasági elnök választásáról szóló törvénytervezetet. Az igazságügyminiszter válaszában kifejtette, hogy nincs olyan törvényi előírás, amely az Országgyűlést arra kényszerítené, hogy elhalassza a törvényalkotást egy folyamatban levő népszavazás-kezdeményezés miatt. Ennek megfelelően elfogadták a tárgysorozat kiegészítését a köztársasági elnök választásának kitűzéséről és a választási eljárás egyes kérdéseinek rendezéséről szóló országgyűlési határozattervezettel. 434 Kulcsár Kálmán magáról a népszavazásról többször hangoztatta elítélő véleményét, többek között, hogy feleslegesnek, politikai felelőtlenségnek tartja azt. 435 Többen úgy érveltek, hogy a népszavazás és a választás időbeni elkülönítése azt eredményezhetné, hogy a választópolgárok nem mennek el háromszor szavazni. A „háromszori” szavazást arra az előfelvetésre alapozták, hogy a köztársasági elnök választás vélhetően csak két forduló után lesz eredményes.
