Házi Balázs: A rendszerváltás mérföldkövei. Források - RETÖRKI Források 2. (Budapest, 2022)
Igazságtétel
253253 Igazságtétel kormány magyar állampolgárt idegen hatalomnak semmilyen körülmények közt nem szolgáltathat ki. Az anyagi kártérítés rendezése sem várhat tovább. Elsősorban a fogvatartás ideje alatt kiesett keresetről, ill. jövedelemről van szó, mert ez tudományos módszerekkel megállapítható. A Pénzügykutató RT számításai szerint az egy hónapra eső átlagkereset mai értékre számítva 11.000.- Ft. De hol van még a fájdalomdíj a sok megaláztatás, a kegyetlenségek elszenvedéséért, a magánéletbeli veszteségekért, a pályaívek derékba töréséért, a veszteségek az el nem végezhető iskolákért. Tisztában vagyunk azzal, hogy a válságba került gazdasági életünk nehezen bír el újabb terheket. De ha erről beszélünk, azt is tisztán kell látnunk, hogy a gazdasági helyzetet is azok tették tönkre, akik a törvénysértéseket is elkövették. A vállalatvezetési hibákért még ma is évi 220 milliárdot fizetünk ki támogatás címén. Az áldozatok számára kifizetendő kártérítés ennek 10 %-át sem teszi ki. Emellett a kifizetések elnyújthatók, járadékosíthatók. Ennek az anyagi kártérítésnek az elnyújtása esetén ki kell küszöbölni az inflációs veszteséget. Ugyanitt ki kell jelentenünk, hogy általánosságban elítéljük a nyugdíjak közt tapasztalható óriási különbségeket. Szükségesnek tartjuk az alsó és felső nyugdíjhatárok egymáshoz közelítését. A fegyveres testületek tagjainál a törvénysértő eljárás során elvesztett rendfokozatokat rendezni kell, olyan értelemben, mintha pályájuk nem szakadt volna meg. A recski kényszermunkatábor és az internáló táborok feloszlatásakor a régi iratok alapján hozott ítéleteket,315 amelyekkel a törvénytelenül elszenvedett időt akarták törvényesíteni, soron kívül meg kell semmisíteni, mert a törvényesség legkisebb látszata nélkül hozták azokat az intézkedéseket. Ha törvénysértő intézkedés bizonyíthatóan életpályát tett tönkre, meg kell adni annak a lehetőségét, hogy az érintett olyan nyugdíjban részesüljön, mint amelyet joggal feltételezhetően elért volna, s amelyet szakmájában az átlag elért. Ehhez a megyei társadalombiztosítási bizottságokat át kell alakítani és ki kell egészíteni az áldozatokat tömörítő szervezetek képviselőivel. Továbbá szükséges lenne az áldozatok anyagi helyzetét elviselhetőbbé tevő intézkedések megtételére, mint pl. a lakbérük rögzítésére a jelenlegi szinten, mert különben ismét kényszer-lakhely változtatásra fognak szorulni, valamint tekintettel arra, hogy önhibájukon kívül megromlott az egészségi állapotuk, részesüljenek ingyenes gyógyszerellátásban. 315 Az internálótáborok 1953 őszi felszámolása után, az 5030 fő internált közül 578 főt terveztek bíróság elé állítani. Vagyis őket nem engedték szabadon, hanem rájuk elítélésük után további börtönbüntetés várt.
