Házi Balázs: A rendszerváltás mérföldkövei. Források - RETÖRKI Források 2. (Budapest, 2022)
Pillanatképek a határon túli magyarság életéből
189189 Pillanatképek a határon túli magyarság életéből államokba, de egy szava sem volt a határokon túli magyarok sorsáról. Szüntelenül arra hivatkoztak, hogy a nemzetiségi probléma megoldása belső ügy és felelősség. Elismerem, a Moszkvának felesküdött magyar párt nem lóghatott ki a szocialista táborból a konfliktus kiteregetésével. A nemzetiségi kérdés pedig különösen tabunak, számított. De nem látom a szakítást a múlttal, mert a több tízezer ember fölvonulása nem a rendszer érdeme. Mert ha a rendszeren múlik, akkor foggal-körömmel ragaszkodik továbbra is – szó szerint idézem – „a közös szocialista ügyhöz.” A magyar külügyminisztérium legutolsó megnyilatkozása is elutasítja a nemzetközi szervezetek, például az ENSZ bevonását a kérdés rendezésébe. Miért? Ha egyszer a szocializmus tekintélye kevés az emberi jog biztosítására és számonkérésére, akkor igenis a nemzetközi fórumok ostromlása a legkevesebb, amit el lehet várni a kisebbségek védelmében. Sajnálatos, hogy ez a fölocsúdás még várat magára, hogy még mindig a tábor szennyesének kiteregetésében gondolkodik a magyar politika, mintha ez szégyen volna, és inkább – mint ahogy a magyar külügyi szóvivő198 kijelentette – a két ország egymás közti tárgyalásokon óhajtja megvitatni és rendezni a kérdéseket. Némi reményt adhat a változásra az a tény, hogy Szűrös Mátyásnak, a Központi Bizottság külügyekért felelős titkárának a javaslatára a ma összegyűlt Országgyűlés napirendi pontjai közé felvették a falurombolás tervének megvitatását. Erre azonban csak pénteken kerül sor. mné/tf MTI Rádiófigyelő, 1988. 06. 29., 19 – 23., OSA PA 1348 198 Komoróczki István (1956) magyar közgazdász és diplomata. 1979 és 1995 között a Külügyminisztérium megbízásában dolgozott, 1981–1986 között Stockholmban kulturális- és sajtóattasé, 1990–1991 között Tel-Avivban első beosztott.
