Házi Balázs: A rendszerváltás mérföldkövei. Források - RETÖRKI Források 2. (Budapest, 2022)
Pillanatképek a határon túli magyarság életéből
187187 Pillanatképek a határon túli magyarság életéből A Figaro – akárcsak legtöbb laptársa – hangsúlyozza, hogy a magyar hivatalos jelentés alábecsülte a tüntetők számát, amely tényleges[en] legalább 50 ezer volt. A szervezők szerint – teszi hozzá a tekintélyes francia újság – 70 és 100 ezer közöttre volt becsülhető. A francia sajtó egyhangúlag megállapítja, hogy a budapesti tüntetés Ceauşescu erőszakosan asszimiláló nemzetiségei politikája ellen, példátlan esemény a kommunista országok viszonylatában. Ugyanakkor hangsúlyozzák a tüntetés nem hivatalos kezdeményezését, ilyen értelemben a Magyar Demokrata Fórum szerepét, továbbá még azt, hogy a hatóságok azért engedélyezték a megmozdulást. A Libération rámutat arra, hogy a magyar hatóságok csak akkor tettek így, amikor a kádárizmus csillaga halványulni kezdett, és szembe találták magukat a szociális elégedetlenséggel, az utódlási válsággal, akkor mutatkoztak megértőbbeknek a romániai magyar kisebbség problémájában, amely pedig már előzetesen is erősen nyugtalanította a magyar közvéleményt. A római La Repubblica 193 és a torinói Corriere della Sera 194 elsősorban azt a kérdést feszegeti, hogyan alakul a magyar-román viszony a tüntetés után. Hallgassák meg Bojtár István római beszámolóját a két cikkről: Tegnapi számában két nagy olasz napilap a római La Repubblica és a milánói Corriere della Sera foglalkozik a hétfőn Budapesten lefolyt tünte téssel és a román reakcióval. Az előbbi részletesen beszámol a magyar fővárosban történtekről, kiemelve, hogy ez volt a legnagyobb spontán tüntetés 1956 óta. Ceauşescu állásfoglalásáról és a kolozsvári magyar konzulátus bezárásáról195 az az újság véleménye, hogy azok súlyosan negatív hatással lehetnek a két ország viszonyára, és hogy a Varsói Szerződés196 két országa 193 Római székhelyű, 1976-ban alapított olasz napilap, mely a kezdeti radikális baloldali beállítottságából a balközép irányultság felé tolódott. 194 Olaszország egyik legolvasottabb napilapja, mely 1876-os alapításával a legrégebb óta működő napilap is egyben. Székhelye valójában Milánóban van. Beállítottságát tekintve a második világháborút követően konzervatív és antikommunista volt, leginkább a felső középosztály lapjának volt mondható. 195 A tüntetés másnapján a román vezetés bezáratta a kolozsvári magyar főkonzulátust, az ott dolgozókat pedig kiutasították az országból. 196 A hidegháború idején, 1955 májusában Varsóban alakított közös védelmi szövetség. A Szovjetunió mellett a kelet-európai szocialista országok voltak a tagjai. Létrehozása válasz volt az NSZK NATO-ba történő felvételére. Célja volt a NATO ellensúlyozása Európában, valamint a kelet-európai szocialista országok katonai megszállásának legalizálása. Közvetlen konfrontációba a NATO-val sosem került, legnagyobb katonai akciója az 1968-as prágai tavasz leverése volt. A szervezetet megmaradt tagjai 1991-ben szüntették meg.
