Házi Balázs: A rendszerváltás mérföldkövei. Források - RETÖRKI Források 2. (Budapest, 2022)
Pillanatképek a határon túli magyarság életéből
174 A rendszerváltás mérföldkövei – Források 174 FORRÁSOK A romániai magyar nemzeti kisebbség nem rendelkezik politikai intézményekkel, érdekképviseleti szervezetekkel,175 önerejéből nem képes helyzetén javítani, holott jogait azok a nemzetközi dekrétumok is szavatolják, amelyeket Románia is elfogadott. A magyarságnak – sajátos helyzetéből fakadóan is – érdeke a térség országainak és népeinek együttműködése, a határok jelentőségének a csökkentése, a nemzeti érdekek kölcsönös tiszteletben tartása, a nyelvi és kulturális egyenjogúság elismerése minden kisebbség számára. A romániai magyarság helyzete és az ehhez való viszony a jelenkori magyar társadalmi, politikai és gazdasági válság egyik meghatározó elemévé vált, többek között éppen annak a különlegesen felemás viszonyulásnak a következtében, amely ezt a kérdést évtizedeken át nemlétezőnek tekintette, s a határon túli magyarság kérdéseivel küzdőket túlzó nacionalistáknak bélyegezte. A határokon túli magyarság sorsa érinti a magyar nemzeti öntudat minőségét, a közvélemény egészséges vagy beteg voltát, a kül- és belpolitikát, a politikai intézményeket, a társadalmi szervezeteket, a tömegtájékoztatást, a tudományos kutatást, valamint az oktatásügyet. Bíztató jelei vannak a kérdéskörrel kapcsolatos új pártállami alapelvek kidolgozásának. Mindezek alapján szükségesnek tartjuk megfontolni a következőket: 1.) A magyar Alkotmányban kapjon helyet az az alapelv, hogy a magyar állam nemcsak szolidáris, de kötelezettséget is vállal a magyarokért, éljenek bárhol. Ezt megelőzően az Országgyűlés fogadjon el nyilatkozatot, amely elvi megalapozását adja a nemzeti, nemzetiségi és etnikai kérdéseknek. Ebből kiindulva dolgozza ki azokat a gyakorlati tennivalókat, intézkedéseket, amelyeket a magyarság, a hazánkban élő nemzetiségek, etnikumok és a határainkon túl élő magyar kisebbségek, szórványok védelmében szükségesnek tart. Küldje el az Országgyűlés a Nyilatkozatot a helsinki egyezményt aláíró államok kormányainak. 176 Ez az elvi Nyilatkozat tartalmazza a közép-európai sorsközösség 175 Ilyen szervezet közvetlenül a diktatúra bukása után, 1989. december 25-én alakult meg, Romániai Magyar Demokrata Szövetség (RMDSZ) néven. A szervezet a Romániában élő magyarok érdekvédelmét és közképviseletét látja el. A Szövetség a romániai magyarság érdekvédelmi közössége, amely országos és helyi szinten ellátja a romániai magyarság politikai és közképviseletét. 176 Az Európai Biztonsági és Együttműködési Értekezlet záróokmányát 1975. augusztus 1-jén írták alá Helsinkiben a résztvevő államok képviselői. A 35 ország (minden európai, kivéve Albánia és Andorra, valamint: Kanada, USA, Törökország) által aláírt dokumentum kötelezettségvállalásokat fogalmazott meg, melyek eredményeképpen az emberi és kisebbségi jogok területén jelentős fejlődés mutatkozott 1975 és 1990 között.
