Jónás Róbert (szerk.): Ellenforradalomból népfelkelés. Dokumentumok Pozsgay Imre irathagyatékából - RETÖRKI Források 1. (Budapest, 2022)
Források - 3. Jegyzőkönyv a történelmi albizottság 1989. január 27-i üléséről (1989. január 27.) Berend T. Iván által a történelmi albizottság munkája nyomán összeállított tanulmány részletes vitája és a népfelkelés formulájának elfogadása
94 Ellenforradalomból népfelkelés Források Körrel, egyebekkel� Ő ezt úgy fogalmazza egy alkalommal, hogy kiviszi az utcára a párton belüli vitát� Ennek azonban, meg kell mondanom, még jó darabig nem tulajdonított különösebben nagy jelentőséget� Talán még azt tenném hozzá, hogy egy jóval későbbi mozzanat az, amikor azt javasolták többen, hogy szüntessük meg a pártellenzék szóhasználatot, mert a kifejezés túl szép, és a Nagy Imre csoportra vonatkoztatva megdicsőíti azt� Ehelyett mondjuk azt – ami megfelel a valóságnak és az akkori felfogásnak –, hogy tudniillik az egész párt tulajdonképpen szemben állt a Rákosi-klikkel, miközben Nagy Imréék már egy ellenforradalmat kezdtek el az utcán szervezni� Ennyit a pártellenzékkel, centrummal, reformszárnnyal kapcsolatban� Ami ’56-ot illeti, én úgy gondolom, hogy a népfelkelés kifejezésre való visszatérés – tudatosan használom a kifejezést ‒ , Molnár Erik használta ezt még 1957 februárjában írt elaborátumában, amit a Táncsics Körben is elmondott, és megjelentetésre is szánt, de már nem jelent meg a Társadalmi Szemlében� 113 De sok mindenki más is népfelkelésnek nevezte, nem csak Molnár Erik � Ezzel én száz százalékig egyetértek, azt hiszem, ez a legjobb kifejezés arra a jelenségre, ami ’56-ban lejátszódott� Hiányolom azonban azt, hogy magában a szövegben ez nincs vagy nagyon kevéssé van demonstrálva� Én úgy látom az általam átnézett iratok alapján, hogy az a tévedés minden veszélye nélkül demonstrálható� Még a novemberi politikai bizottsági, sőt központi bizottsági üléseken is többször elhangzik, hogy Budapesten zömmel, a nagy vidéki városokban pedig úgyszólván teljesen a munkástömegek viszik végbe ezt a mozgalmat� Amikor Kádár János indokolta, hogy miért fogadja el a nemzeti demokratikus forradalom kategóriát – mert elfogadta, akkor még a Politikai Bizottság egésze elfogadta –, azt azzal indokolta, hogy ezeknek a népmozgalmaknak zömmel olyan követeléseik voltak, amelyek nem sorolhatók az ellenforradalom kategóriája alá� Egy további bizonyíték ugyanerre az, amikor már nagyon súlyos külföldi nyomás alatt – erre majd még vissza szeretnék térni – végül is ’57 márciusában a Politikai Bizottság határozata értelmében elindult egy nagy begyűjtés, amelynek az volt a célja, hogy összeszedjék a fasisztákat és volt horthystákat, majd pedig augusztus elején beszámoltatták az igazságügyi 113 Molnár Erik: Nemzeti-demokratikus felkelés vagy burzsoá ellenforradalom? Társadalmi szemle, 1989/4, 47 ‒ 48 � A tanulmányról és a megjelenésének körülményeiről lásd Nagymihály i� m� 2021, 216–219�
