Jónás Róbert (szerk.): Ellenforradalomból népfelkelés. Dokumentumok Pozsgay Imre irathagyatékából - RETÖRKI Források 1. (Budapest, 2022)
Annotált névmutató
264 Ellenforradalomból népfelkelés Névmutató Nezvál Ferenc (1909 ‒ 1987): politikus � 1949 és 1985 között országgyűlési képviselő� 1950 és 1954 között Budapest Főváros Tanácsa Végrehajtó Bizottságának helyettes elnöke� 1951 és 1956 között az Elnöki Tanács tagja� 1956 és 1957 között az Igazságügyi Minisztérium megbízott vezetője, 1957 és 1966 között igazságügyi miniszter� 98 Ormos Mária (1930 ‒ 2019): történész, politikus � 1951-ben lépett be a Magyar Dolgozók Pártjába, 1969-ben pedig a Magyar Szocialista Munkáspártba� 1953 és 1956 között a Szegedi Tudományegyetem történeti tanszékének tanársegéde, majd adjunktusa� Részt vett az 1956-os forradalom szegedi eseményeiben� A forradalom leverését követően mások elleni tanúskodásra akarták rábírni, amit nem tett meg, ezért eljárást indítottak ellene, és elbocsátották az egyetemről� Ezt követően 1963-ig nem kapott kutatói állást� 1957 és 1958 között a magyar Országos Levéltárban volt segédmunkás, rövid ideig általános iskolai tanár majd az Akadémiai Kiadó Lexikon-szerkesztőségének felelős szerkesztője� 1963 és 1984 között a Magyar Tudományos Akadémia Történettudományi Intézetének tudományos munkatársa, majd főmunkatársa� 1982 és 1992 között a Janus Pannonius Tudományegyetem tanára, 1984-től rektora� 1987-től az MTA levelező, 1993-tól rendes tagja� Politikai szerepet 1988 és 1990 között vállalt� Az MSZMP 1988� májusi pártértekezletén a Központi Bizottság tagjává választották, 1989-ben pedig bekerült a Politikai Intéző Bizottságba� 1989 és 1990 között a Magyar Szocialista Párt elnökségének tagja� 1990 májusa és szeptembere között az első szabadon választott parlament tagja� 25, 27 , 28 , 29 , 30 , 31 , 46 , 47 , 53 , 63 , 64 , 66 , 71 , 83 , 92 , 97 , 109, 123 , 124 , 126 , 127 , 210 , 272 , 273 Pozsgay Imre (1933 ‒ 2016): politikus � 1950-ben lépett be a Magyar Dolgozók Pártjába� 1956-ban kérték fel a Bács-Kiskun megyei Pártbizottság Marxizmus-Leninizmus Esti Egyetemének vezetésére, amit a forradalom miatt ténylegesen csak 1957-től tudott elkezdeni� 1965-től a megyei pártbizottság Propaganda és Művelődési Osztályának vezetője, 1968-től a pártbizottság ideológiai titkára� Eközben tanulmányait folytatta, 1966-ban a Magyar Tudományos Akadémia levelező aspiránsaként kandidátusi vizsgát tett� A szocialista demokrácia és a politikai rendszer fejlesztése címmel írt disszertációját 1969-ben védte meg� 1970-ben nevezték ki a Magyar Szocialista Munkáspárt Központi Bizottsága Agitációs és Propaganda Osztálya Sajtóalosztálya vezetőjének� 1971 és 1975 között a
