Jónás Róbert (szerk.): Ellenforradalomból népfelkelés. Dokumentumok Pozsgay Imre irathagyatékából - RETÖRKI Források 1. (Budapest, 2022)
ELLENFORRADALOMBÓL NÉPFELKELÉS – KÉT VILÁG KÖZÖTT EGYENSÚLYOZVA - A bizottság munkája
26 Ellenforradalomból népfelkelés – két világ között egyensúlyozva Ellenforradalomból népfelkelés 26 nyitotta meg, aki hangsúlyozta, hogy választ kell adni az egyre erősödő sürgetésre, amely a múlt értékelésével kapcsolatban fennállt, ezért javaslatokat kért a jelenlevőktől az elkészült tanulmány közlésével kapcsolatban� Ezt követően átadta az ülés vezetését Berend T� Ivánnak� Berend az ülés egyik legfőbb feladatának az addig elkészült tanulmány szövegének megvitatását és elfogadását nevezte meg, amelyet ezt követően nem a nagybizottság, hanem a történelmi albizottság nevében publikálhatnák� Az ütemterv ismertetésével kapcsolatban elmondta, hogy a különböző témakörökben megrendelt előtanulmányok beérkezését márciusig várják, amely munkák – a már elkészült és ezen az ülésen vitára bocsátott rövidebb tanulmánnyal – egy mintegy háromszáz oldalnyi terjedelmű, monografikus feldolgozás alapját képezi majd� Akárcsak bevezetőjében Pozsgay, ő is utalt arra a sürgető kényszerre, amely a mielőbbi közlést várja a bizottságtól� A sürgetést a „politikai szükségletből fakadó kényszerként” nevezte meg, tartva attól, hogy a késlekedés ahhoz vezethet, hogy az MSZMP-t más politikai szervezetek megelőzik a múlt értékelésében� Berend felvetése egyik lényegi eleme volt az ülésnek, és egy sor átgondolandó felvetést vont maga után� A hozzászólók mindegyike úgy vélte, hogy az időzítés politikai szempontból valóban sürgető� 1987-től kezdődően a frissen alakuló politikai formációk részben saját identitásuk, részben a múltbeli kérdésekhez való viszonyulásuk és nem utolsósorban racionális, napi politikai szempontok alapján foglalkoztak az elmúlt évtizedek, különösen az 1945-öt követő időszak kérdéseivel� 1989 elejére ez afféle versenyfutássá vált az állampárt és a – korabeli szóhasználattal – alternatívák között, amelyben – a jelenlevők is jól érezték – az állampártnak, amennyiben elsőként akar megszólalni és kihasználni a tematizálás lehetőségét, viszonyulnia kell a múlthoz, amely nem kis részben saját múltja is egyben� Huszár István utalt arra, hogy a Magyar Demokrata Fórum Első Országos Gyűlésére készülődve már megfogalmazott a múlt értékelését tartalmazó dokumentumot,42 Berend T � Iván pedig az ülés végén jelezte, hogy tudomása van szociáldemokrata körökben 42 Huszár István hozzászólását lásd kötetünkben� 75–80 (76)� Az MDF I� Országos Gyűlése előtt Kulin Ferenc Hitel ben megjelent írása rögzítette a mozgalom egyes történeti, ideológiai és politikai kérdésekkel kapcsolatos felfogását� Kulin Ferenc: Axiómák és alternatívák� Hitel, 1989/4, 47‒ 50 �
