Jónás Róbert (szerk.): Ellenforradalomból népfelkelés. Dokumentumok Pozsgay Imre irathagyatékából - RETÖRKI Források 1. (Budapest, 2022)
Források - 15. Jelenünk tisztázott múltja a jövőnk. Beszélgetés Berend T. Ivánnal, az MSZMP KB történelmi albizottságának vezetőjével (szemelvények) Berend T. Iván részletes képet ad a történelmi albizottság működéséről, az elmúlt négy évtized történelmét feltáró munka koncepciójáról. A történelmi albizottság vezetője népfelkelésnek nevezi 1956-ot, de emellett megerősíti az aktuálisan még fennálló ellenforradalmi koncepció néhány alapvetését is. (1989. február 4.)
244 Ellenforradalomból népfelkelés Források Meg kell jegyezni, hogy figyelmünk középpontjában a legutóbbi másfél évtizedben kibontakozott válságjelenségek, a mai helyzet megértésének igénye állt, s ennek összefüggéseit igyekeztünk kibogozni a korábbi fordulópontok és történelmi szakaszok értelmezése, értékelése összefüggésében� Ez vezetett abban is, hogy bevezetőben a hazai szocialista átalakulás kettős történeti örökségére, a szocializmus később kényszerűen átvett sztálini modelljének kialakulására, jellegére és a társadalmi-gazdasági-politikai előzmények teremtette meghatározottságokra is visszautalunk� [...] – Szűnni nem akaró az érdeklődés az 1950-es évek történései – titkai – iránt, de ugyanilyen a kíváncsiság 1956-ot illetően is. Sokan úgy vélik, és ezt éppen a jelenünkben tapasztalható gazdasági, társadalmi és politikai feszültségek indokolják, hogy az események és hátterük ábrázolása csakis rendkívül alapos, körültekintő és árnyalt lehet. Hogyan látja a bizottság 1956-ot, s mi az álláspontja a 33 éve történtekről? Es még egy kérdés: mennyiben sikerült új, történelmi összefüggéseket feltárniuk a tanulmány első változatában? – Mint már említettem, arra a következtetésre jutottunk, hogy 1953 és 1956 között a megújulásért folytatott küzdelem, a figyelemre méltó 1953-as nyári nyitás és az „új kurzus” ellenére vereséget szenvedett� A Rákosi-Gerő-csoport győzelme azonban feloldhatatlan válságba sodorta az MDP-t és az országot� Rajk László 1956� október 6-i temetése a hazai sztálinista rendszer morális bukását, sőt temetését jelentette� Amikor a szocializmus megújulását, az ehhez nélkülözhetetlen személyi garanciák és változások követelését az egyetemista demonstráció az utcára vitte, ez a szikra elég volt a robbanáshoz� Egy legszélesebb tömegeiben megalázott, nemzeti érzéseiben megsértett, életviszonyaiban megnyomorított, törvényellenességgel és terrorral megfélemlített nép lázadt fel a belülről-felülről megváltoztathatatlannak bizonyult Rákosi-Gerő-rendszer ellen� Valóságos népfelkelés volt ez, amelyhez Budapesten és a nagyvárosokban a fiatalság és az értelmiség mellett a munkásság nagy tömegei sorakoztak fel� Demokratikus és nemzeti követeléseik alapjában a szocializmus megújítását célozták� Hozzá kell tenni: a Gerő-Hegedűs-kormányzat tehetetlenségében azonnal a szovjet csapatok beavatkozását kérte, s ezzel a nemzeti érzelmeiben amúgy is joggal sértett tömegek számára a felkelés nemzeti függetlenségi küzdelemmé vált�
