Jónás Róbert (szerk.): Ellenforradalomból népfelkelés. Dokumentumok Pozsgay Imre irathagyatékából - RETÖRKI Források 1. (Budapest, 2022)
Források - 14. Az 1956-ban történteket tovább kell kutatni. Beszélgetés Tőkei Ferenccel, a Pozsgay Imre vezette KB-bizottság tagjával (szemelvények) Tőkei Ferenc tájékoztatást ad a történelmi albizottság munkájáról. 1956 értékelésével kapcsolatban meghaladandónak ítéli mind az ellenforradalom, mind a forradalom koncepcióját és Lukács Györgyre hivatkozva érvel a felkelés formula mellett, mint olyanra, amely egy politikai konszenzus alapja is lehet ebben a kérdésben. (1989. január 31.)
239 Források – Ne haragudjon, de akkor elsietett volt a közlemény megjelentetése az önök munkájáról? – Azt hiszem, az ország és a párt közvéleménye mindenképpen valamiféle híradást várt bizottságunk munkájáról� Maga a közlemény lehetett volna körültekintőbb is, de ez még inkább vonatkozik a tömegkommunikációs eszközök reflexióira� Azok mintha csak a szenzációkat, a csemegéket keresnék� Elkötelezett híve vagyok a nyilvánosságnak és a sajtószabadságnak, de elszomorít, ha jóformán naponta helyreigazításokat kell olvasnom, mert a sok szenzációról kiderül, hogy nem úgy igaz, ahogyan leírták, vagy teljességgel alaptalan, mint például a 18 halott a kukoricásban� – Még egy gondolat erejéig maradjunk a közleménynél. Abban ugyanis az olvasható, hogy az 50-es évek és az 1956-os események sokoldalú megismeréséhez újabb összefüggéseket tártak fel és újabb tudományos-történeti ismereteket használtak fel. Mik ezek? – Az albizottságban a részletek felkutatásával mások foglalkoznak� Az én feladatom az elmúlt időszak problémáinak elméleti-ideológiai megítélése lenne� – Az albizottság, ahogy Pozsgay Imre a Rádió 168 óra című műsorában fogalmazott, népfelkelésnek látja azt, ami 1956-ban történt. – A vitaindító tézisekben valóban szerepel ez a kifejezés� Az albizottság és szakértőinek megítélése szerint azonban ezek olyan elemzések, bonyolult összefüggéseket feltáró, ellentmondásokat felszínre hozó szövegkörnyezetben, amelyeknek megismerése – a tézistervezet most folyó részbeni átdolgozása után – remélhetőleg el fogja oszlatni a félreértéseket� Meggyőződésem, hogy elméleti és ideológiai szempontból az 1956-os események egyoldalú minősítése, azaz vagy ellenforradalom, vagy forradalom volt-e akkor, az országban nem tartható fenn tovább, mert hiszen a két egyoldalú megítélés párhuzamosan tovább élt és él egymás mellett és hallgatólagosan a pártban is� Ilyenformán ez valóságos ideológiai csapdának bizonyult, amelyből valamiképpen ki kell tömi� – Hogyan? Ki, vagy mi kínálja az elfogadható megoldást? – A kitöréshez szerintem Lukács György kínálja az elméletileg és ideoló giailag egyaránt helyes megoldást� Mint nevelt fiának, Jánossy Ferencnek egyik interjújából ma már köztudott, Lukács György az 1956-os esemé nyeket felkelésnek tartotta, amelyet épp az különböztet meg a forradalomtól és ellenforradalomtól, hogy nincs világosan megfogalmazott célja, miközben forradalmi és ellenforradalmi gondolatok egyaránt kavarognak
