Jónás Róbert (szerk.): Ellenforradalomból népfelkelés. Dokumentumok Pozsgay Imre irathagyatékából - RETÖRKI Források 1. (Budapest, 2022)
Források - 13. Mintegy kilenc százalékkal csökkentjük a néphadsereg létszámát – jelentette be Németh Miklós miniszterelnök (szemelvények) Németh Miklós miniszterelnök felszólalása a Magyar Gazdasági Kamara elnökségének ülésén. A miniszterelnök a gazdasági ügyek mellett reagált az 1956 újraértékelésével kapcsolatos fejleményekre is, és a régi, kétszakaszos értelmezés koncepciójára támaszkodva hívta fel a figyelmet a differenciált megközelítésmód fontosságára. (1989. január 31.)
233 Források Először: a gazdasági demokráciát, a gazdasági alkotmányosságot a politikai demokratizmussal, a modern jogállamisággal kell megtámogatni, önmagában érvényesülő gazdasági alkotmányosság ugyanis nincs� Másodszor· emelni kell a szakértelem, a tudás presztízsét, amely a minőségi célokat középpontba állító oktatásfejlesztési stratégiával alapozható meg� A munkaerkölcsi és munkafegyelmi állapotok is csak az átfogó szellemi-erkölcsi megújulás részeként javíthatók� Harmadszor: a vállalkozás élénkítése megköveteli a lemaradókról történő szociális gondoskodást, a szociálpolitikai fordulat megvalósítását� Nyilvánvaló, hogy a gazdasági demokrácia eddigi gyakorlatát meg kell változtatni� Egyrészt ki kell építeni egy ténylegesen működő gazdasági demokráciát abban az értelemben, hogy a gazdasági élet minden szereplője – a nagy-, a kisvállalatokra, magánvállalkozók és az állam – részére egyenlő esélyeket, szektor semleges versenyfeltételeket teremtsünk� Ez a gazdasági alkotmányosság alapkritériuma� Másrészt meg kell változtatnunk a vállalatok működésének módját� Itt jelenleg zavarodott, fonák a helyzet, amely a korábbi gyakorlat következménye� Ennek a gyakorlatnak az volt a lényege, hogy a politikai viszonyok demokratizmusának kialakulását fékezte, és az embereket a termelés területén az üzemi demokráciával kívánta kárpótolni� A termelésben viszont érdekegyeztetés folyik teljesítmény helyzetekben, amelyre a politikai parlamentarizmus nem illeszthető� Nemzetközi tapasztalatok – Finnországtól Dél-Koreáig – bizonyítják, hogy a technológia-intenzív növekedési pályát mindenütt a minőségi célokat középpontba állító oktatáspolitika alapozta meg� Az átmenetet tehát nekünk is a „minőség forradalmával” kell megalapoznunk� Szakítanunk kell azzal az oktatáspolitikával, amely a minőséget a mennyiségi növekedésbe fojtotta, a kiválasztás helyett lefelé nivellált, az egészséges kételkedés helyett pedig vakhitet követelt� Ezt kiegészítette a kultúra lebecsülésével, „nem termelő ágazatként” való kezelésével, az értelmiség leértékelésével� Ennek következménye pedig a kultúrával szorosan összefüggő erkölcsi és magaviseleti tényezők elhanyagolása lett� Az átmenet harmadik döntő eleme a szociálpolitikai fordulat megvalósítása, aminek egyik oldala, hogy a termelési folyamatokban kemény teljesítmény világot kell teremtenünk� Ez nem embertelen, antihumánus viszonyokat jelent, hanem a dolgozók belső motivációjának erősítését� Ehhez a tulajdoni reform bázisán olyan bérpolitikai gyakorlat szükséges, amely a
