Jónás Róbert (szerk.): Ellenforradalomból népfelkelés. Dokumentumok Pozsgay Imre irathagyatékából - RETÖRKI Források 1. (Budapest, 2022)
ELLENFORRADALOMBÓL NÉPFELKELÉS – KÉT VILÁG KÖZÖTT EGYENSÚLYOZVA - A nyolcvanas évek értelmezési küzdelmei
22 Ellenforradalomból népfelkelés – két világ között egyensúlyozva Ellenforradalomból népfelkelés 22 „[Október 23-a] már a nyílt ellenforradalmi felkelés napja volt� Az októberi napokban az ellenforradalom összes erői kiléptek a színtérre�”32 Grósz Károly külföldi útja során júliusban, már főtitkárként – nem sokkal a Nagy Imre és társai kivégzésének 30� évfordulóján rendezett tüntetés szétverését követően33 – interjút adott a Newsweek című lapnak � 1956 megítélését illetően ő sem mozdult el a hivatalos álláspontról� „Véleményem az, hogy 1956-ban ellenforradalom volt� Polgárháború kezdeti jelei mutatkoztak� Küszöbön állt a Nyugat katonai beavatkozása� A Szovjetunió összehangolt katonai akciója mindezt megakadályozta� Ami Nagy Imrét illeti: helyes volt bíróság elé állítani� Egy miniszterelnök nem sértheti meg a törvényeket és az alkotmányt� Nagy Imre ezt tette�”34 Hiába követték egymást gyorsan az események, 1956 megítélésében a párt részéről a nyilvánosság felé nem mutatkozott fordulat az év második felében sem� November közepén Berecz János erősítette meg a hivatalos álláspontot: „Ugyanakkor nem feledkezhetünk meg arról sem, hogy 1956 nemzeti tragédia a magyar történelemben� S kétségtelen, hogy a fegyveres harca lényegét tekintve végül is a maga véres valóságában ellenforradalom volt�”35 A hónap végén pedig Grósz Károly a Budapest Sportcsarnokban elmondott, hírhedtté vált „fehérterroros beszédében” idézte fel, ezúttal már aktuális politikai témához kötve az ellenforradalmat� A hivatalos kommunikációban tehát nem mutatkozott a változtatásra való felkészülés nyoma, mindez pedig azt mutatja, hogy a pártvezetés még 1988 végén sem készült arra, hogy az ellenforradalmi narratívától hamarosan teljesen el kell majd szakadnia� Ebből levonható az a következtetés, hogy a pártvezetésben – amely bár tisztában volt 1956 értelmezésének kulcsszerepével a párt legitimációját illetően – e téren nem volt meg az az előrelátás, hogy megadja azt a prioritást az ügynek, amit az súlyánál fogva megkívánt volna� Az évközben tett, ellenforradalmi narratívát erősítő kijelentések legalábbis következetlen politikai kommunikációra utalnak, hiszen miközben a pártvezetés 1956 kapcsán az ellenforradalmi narratívát 32 Kádár János válaszai az Ogonyokban� Magyarország, 1988 � 04� 01� [4–6] 5� 33 A tüntetésről lásd: Katona András: „Magyar június”: Megemlékezések Nagy Imréről – kivégzésének 30� évfordulóján, 1988� június 16� In: Tüntetések könyve... i. m. 2014 � 61–63� 34 Jobb most áldozatokat hozni, nehogy a helyzet később komolyabbra forduljon� Magyar Nemzet, 1988 � 07� 12� 3� 35 Berecz János: Az új nemzeti összefogásért� Népszabadság, 1988 � 11� 19� 5�
