Jónás Róbert (szerk.): Ellenforradalomból népfelkelés. Dokumentumok Pozsgay Imre irathagyatékából - RETÖRKI Források 1. (Budapest, 2022)
Források - 5. A Magyar Szocialista Munkáspárt II. Kerületi Bizottságának a Marczibányi téri Művelődési Házban megtartott aktívája (1989. február 6.) újraértékelésével kapcsolatban elmondott szavaival, reformer nézeteivel és a nyolcvanas évek válságidőszakában követett politikai magatartásával
187 Források élménytől� Nekem nem a történelmi albizottsággal és annak megállapításaival van bajom, bár, szeretném megjegyezni, hogy Berendt T� Iván szombati és vasárnapi nyilatkozata158 merőben eltér több vonat kozásban, legalábbis a hangvételében, formailag és tartalmában is, az ön január 30-i nyilatkozatától� Nekem a legnagyobb problémám tisztelt Pozsgay elvtárs, a szavak és az igazság diszharmóniájával van� Ezt szeretném itt különösen kiemelni� Hogy erre mindjárt példát is mondjak, a következő módon próbálnám magyarázni gondolataim lényegét� Ön körülbelül – nem tudom egész pontosan megmondani – két-három hónappal ezelőtt, valamelyik alternatív csoport kérdésére válaszolva elég körülírt módon kijelentette, hogy politikai álláspontját az események alakulásától teszi függővé� Megmondom őszintén, nem értettem ezt a kijelentését, nem értettem szavait� Mire gondol ön? Én mindezt természetesen rádión keresztül hallottam� Szíveskedjék tehát nekem megmagyarázni, hogyan kell ezt érteni? És egyáltalában, ha így vetődik fel a kérdés, hová tartozik ön? A másik probléma, ami szintén e kérdéscsoportba tartozik, a következő� Ugyan elhangzott itt már többször, de megítélésem szerint nem lehet eléggé hangsúlyozni mint kérdést és mint megállapítást is azt, hogy miért tartotta ön fontosnak mindent és mindenkit megelőzve, hogy kifejezett politikai értékelést adjon az 1956-os eseményekről� Ön az 1956-os ellenforradalmi eseményeket – úgymond – kutatások alapján kategorikusan népfelkelésnek tartja, egy megalázó, uralmi forma elleni felkelésnek, ügyesen megkerülve a történelmi albizottság még le nem zárt, figyelemre méltó, de vitatható értékelését� Azért olvasom így szó szerint és még egy-két gondolatot fogok olvasni, mert úgy gondolom, itt minden szónak megvan a maga jelentősége� Tisztelt Pozsgay elvtárs! Ön százezrek vagy éppen milliók véleményével, tapasztalatával szállt durva vitába, amikor és ahogyan szavaival a közvélemény és a párttagság nagy részének érzületét sommás ítéletével egyszerűen lesöpörte íróasztaláról mondván, hogy az az eddigi kutatások alapján az nem állja meg helyét� Tovább megyek� Utóbbi három évtizedről szólva furcsa megfogalmazásoknak adott helyet nyilatkozatában� Többek között amikor azt mondta, hogy erről a korszakról is el kell számolni� El kell számolni� Engem ezek a szavak – megmondom Pozsgay elvtárs hangsúlyozottan, mert ön így nyilatkozott – nagyon 158 Jelenünk tisztázott múltja a jövőnk��� i� m� 1989, 5� Az interjú szövegét lásd kötetünkben�
