Jónás Róbert (szerk.): Ellenforradalomból népfelkelés. Dokumentumok Pozsgay Imre irathagyatékából - RETÖRKI Források 1. (Budapest, 2022)
Források - 5. A Magyar Szocialista Munkáspárt II. Kerületi Bizottságának a Marczibányi téri Művelődési Házban megtartott aktívája (1989. február 6.) újraértékelésével kapcsolatban elmondott szavaival, reformer nézeteivel és a nyolcvanas évek válságidőszakában követett politikai magatartásával
181 Források soraiból: „Nem ám!”) És megint nehogy félreértés essék, nem arról van szó, hogy egy egypárti diktatúrát akarunk vagy ajnározunk� Nagyon jól ismerjük, nagyon jól tudjuk, és ön majd biztos hivatkozni fog rá mert arra még nem hivatkozott még ugye a szociálforradalmár Leninnel, satöbbi� Minden tömb szervezetének a szocialista talajról kell, hogy kinőjön� Társutasokként, szövetségesekként abban, hogy a nép boldogabban és jobban éljen, szocialista módon éljen� Ami a Kronstadtot illeti, arról a bizonyos kongresszusról a Központi Bizottság tagjai fölálltak és mentek Kronstadtba harcolni, leverni a lázadást, mert azt Lenin vezette még és nem a sztálinizmus� (Közbeszólás a közönség soraiból: „Azt Trockij vezette�”) Befejeztem, csak egyetlen egy dolgot mondanék még� Indítványozom a jelen résztvevőknek – bár itt nem testületről van szó, de hadd szabadjon indítványoznom – azt, hogy mondjuk ki, hogy egyetértünk az MSZMP 1956� decemberi értékelésével az 1956� októberi események jellegéről� (Közbeszólás a közönség soraiból: „Helyes!”) A négy pontot tartjuk ma is elfogadhatónak, mert az igenis árnyaltan mutatja be 1956 októberét és nem egy szóval� Csak a végső kicsengése az, hogy ellenforradalom volt, de árnyaltan mutatja be, hogy ’56 októbere délben, illetve reggel hogyan indult� És demokratikusan indult� És a pártban éppen az öreg harcosok ott álltak és verekedtek, hogy helyre kell állítani a rendet és a demokratizmust a pártban, de utána ez ellenforradalomba csapott át annak a négy tényezőnek az alapján, amit az MSZMP decemberi határozata adott� Ez lenne az egyik javaslatom, tisztelettel, a másik pedig az, hogy tisztelettel felkérem Pozsgay elvtársat, csatlakozzon ehhez a javaslathoz� (Taps�) Tajti Sándor: Na, most a másik oldalról� S� J�: S� J� a nevem� Három témát szeretnék fölvetni� Az első az egy kérdés, mivel a kérdéseknél nem kaptam szót� Az első kérdésem az volna, hogy ez a bizottság, amelyik ezt a tanulmányt készítette, hozzáfért-e a tőkés államokban lévő, az ellenforradalommal kapcsolatos anyagokhoz, és figyelembe vette-e azokat ennek az anyagnak az elkészítésénél? A második kérdésem, hogy ez a bizottság, amit a Központi Bizottság létrehozott, az a bizottság-e, amellyel kapcsolatban Grósz elvtárs azt mondta, hogy a gazdasági és a politikai helyzetünket – nem tudom szó szerint idézni – előidéző okok mély, tudományos elemzést igényelnek? Valamelyik albizottság foglalkozott-e ezzel, vagy ebben a száztíz oldalas anyagban az ellenforradalommal kapcsolatos három vagy négy, vagy öt oldal annak az elemzésnek egy része? Ha a része, akkor miért nem a többivel foglalkozott Pozsgay elvtárs a nyilatkozatában? Mert hiszen
