Jónás Róbert (szerk.): Ellenforradalomból népfelkelés. Dokumentumok Pozsgay Imre irathagyatékából - RETÖRKI Források 1. (Budapest, 2022)
Források - 5. A Magyar Szocialista Munkáspárt II. Kerületi Bizottságának a Marczibányi téri Művelődési Házban megtartott aktívája (1989. február 6.) újraértékelésével kapcsolatban elmondott szavaival, reformer nézeteivel és a nyolcvanas évek válságidőszakában követett politikai magatartásával
153 Források föltegyünk, mert reggelig itt lehetünk� (Közbeszólás a közönség soraiból: „Akkor reggelig itt leszünk!”) Kedves elvtársak! Nyolc óra van! A javaslatom a következő! (Közbeszólások a közönség soraiból: „Nem baj az!” „Mindegy!”) Azt javaslom, hogy most szakítsuk meg a kérdéseket� (Közbeszólás a közönség soraiból: „Ne szakítsuk meg!”) Utána folytatjuk elvtársak! Nekem is van időm, ha az elvtársaknak nem sürgős! Tajti Sándor: Elvtársak! Nem szavaztattam ugyan meg, de most egyelőre megszakítjuk a kérdéseket, és Pozsgay elvtárs válaszol az eddig elhangzottakra� Pozsgay Imre: Az első kérdés így hangzott: Miért követte el azt a pártsze rűtlenséget, hogy egyoldalúan – ha jól értettem a kérdést – és a Központi Bizottság előzetes tájékoztatása nélkül nyilvánosságra hozta nyilatkozatában ’56-ról az itt többször már idézett értékelést? Minden további kérdés összefügg ezzel, érthetően� Azt se hiszem, hogy mindenben egyetértésre jutnánk, ha hajnalig itt lennénk is� Nincs ilyen ambícióm és nincs ilyen reményem� A toleranciát szeretném csak kérni, még akkor is, ha tudom – hiszen bevezetőmben már utaltam rá – hogy a teremben lévők többsége olyanokból áll, akik megélték ezt a korszakot, és tevékenyen élték meg� És ennek kapcsán majd vallanom is kell, mert személyes kérdést is kaptam� Valamit azonban szeretnék előrebocsájtani� Azért Magyarország történelmében nem csak az előző korszakokban, de az utóbbi, vállalkozásokkal teli negyven esztendőben is többször visszaéltek érintettségünkkel és érzéseinkkel is� Még egyszer ne menjenek bele ebbe az utcába� (Közbeszólás a közönség soraiból: „Nem is vagyunk hajlandóak!”) Lehet, hogy ’56 áldozat volt, de még egyszer ne legyenek áldozatok! Nem birkák vagyunk! (Közbeszólás a közönség soraiból: „Nem is leszünk!”) Erről van szó! Én is erről beszélek� (A közönség soraiból: „Hiába készítik elő!”) És akkor itt a vitáról még valamit� A részvétel és a jelenlét, az áldozat, a terror és a szörnyűségek: élmények� Valamennyiünké talán� Rossz élmények, gyötrelmesen rossz élmények, de nem biztos, hogy az élmények egyedül elégségesek a tisztánlátáshoz! Marx a lábát soha be nem tette Indiába� Az 1857-es szipoj lázadásokról, az angol alkormányzó és az ott lévő angol tudósítók csupa hamis tudósítást küldtek Londonba� Egyedül egy ember, aki oda be nem tette a lábát, hagyta vissza a leghitelesebb tudósításokat� Tessék műveiben ellenőrizni, és lehet, hogy az óta a történelem is igazolta� Tehát ne legyünk olyan elfogultak, és legalább annyira legyünk kritikusak a valósághoz, hogy feltételezzük, éppen akkor, éppen érintettségünknél fogva és éppen élményeink miatt nem biztos, hogy mindig megvan
