Rendőri Lapok, 1911 (8. évfolyam, 1-12. szám)

1911-05-01 / 5. szám

5-ik szám. t RENDŐRILAPOK 3-ik oldal. hiányok pótlására, illetve a szükséges javitások foga­natosítására, mig ezek eszközlésének ellenőrzésével a csendőrőrsparancsnokságot és a rendőrőrmestert bízta meg. Nem mulasztjuk el a város közönségének különös pártfogásába ajánlani a 15., 19., 20., 23. és 26. számú kétfogatu, valamint az 5., 6., 9. és 10/a számú egyfogatu bérkocsik tulajdonosait, kiknek jár­müvei és lovai a vizsgálat alkalmával teljesen meg­felelőknek és kifogástalanoknak találtattak. A serozás eredménye Szatmáron. E hó 28. és 29-ón ejtették meg városunkban az idei fősorozást, még pedig mint alantabb is láthatjuk igen jó ered­ménynyel. A sorozáson jelen voltak polgári rószrő', mint elnök Dr. Vajay Károly kir. tanácsos polgármes­ter, Dr. Jéger Kálmán városi tiszti főorvos, Hajdú Károly tb. rendőrfőkapitány, mint sorozó tiszt, Litteczky Endre és Szentiványi Károly bizottsági tagok, mint bizalmi férfiak. A katonai részről mint elnök: Deutsch cs. és kir. alezredes, Petrisuj százados, a honvédség részéről Nagy Lajos honvédőrnagy, Torma főhadnagy, sorozótiszt, továbbá vizsgáló orvos, a katonaság részé­ről : Dr. Kazimiczky törzsorvos. Az eredmény a következő: Allitáskötelesek száma I. korosztály 208, II. korosztály 138, III. korosztály 83, magaskorosztály B) alatt 1, összesen 430. Besoroztafott az ujoncjuta- lékra az ajánlás és beosztás fentartásával 62. Mint egyévi önkéntes a beosztás fentartásával 6. (Ez a szám a 62-ben benfoglaltatik. Ezen kívül mint korosztályon kívüli e. é. önkéntes 1. A póttartalékba besoroztatott mint család fentartó 1, mint kevésbé alkalmas 10. Az állitáskötelesek közül korábbi besorozás folytán tényle­ges szolgálatban áll 19. Visszahelyeztetett 144, fegy­verképtelen 41, nyilvánvaló nyomorék 3, megfigyelés végett kórházba küldetett 2. A fősorozástól távol ma­radt : I. korosztályban 55, II. korosztályban 58, III. korosztályban 33, összesen 146. Teljesen ismeretlen: az I. korosztályban 8, II. korosztályban 9, III. kor­osztályban 3. Összesen 20. Előállittatott idegen illető­ségű 76 állitásköteles. Ebből besoroztatott 18, a többi részben visszahelyeztetett, részben fegyverképtelennek osztályoztatott. A sorozás alkalmával Deutsch alezredes teljes 'elismerésével adózott Hajdú Károly tb. főkapi­tánynak a ritka pedantériával elkészített sorozási mun­kálatokról. A sorozó bizottság tagjait a város látta mind­két napon a Pannóniában ebéden. Egylovas és kétlovas bérkocsik díjszabályai. Vá­rosunk közönsége által régen érzett hiányt pótolt a rendőrfőkapitányi hivatal akkor, amidőn az egylovas és kétlovas bérkocsik díjszabályait kinyomatta olyan kicsiny alakban, bogy azok kényelmesen hordozhatók az oldalzsebben. A díjszabályok kemény vászonfedélre ragasztva 50—50 fillérért szerezhetők be dr. Nagy József rendőrfogalmazónál. Iparigazolványt nyertek április hónapban. Szabó tJózsef mázoló, Papp Illés férfiszabó, Pers Kálmán asztalos, Jasurda János vászonkereskedő, Szász József szatócs, Hasenfeld Dávidné és Weissmann Izsáknó vaskereskedők, Mészáros Ferencz szállítási vállalkozó, Weisz Emánuel férfi-szabó, ifj. Debreczeni Mihály mészáros és hentes, Borsy József ügynök és tuda­kozó, Veszelovszky Testvérek ácsok, Makay Miklós és Lipiczky Gyula építőmesterek, Braun Jenő kész- ruhakereskedő, Katz Róza női szabó, Pálffy Sándor építkezési vállalkozó, Schvarz Mózes czipész, Neu- schloss-féle nasici tanningyár és gőzfürész részvény- társaság épületfakereskedő. Alapszabály jóváhagyás. A belügyminisztérium a szatmárnémeti-i status quo ante izraelita „Chevra Kadisa“ jótékony egylet alapszabályait jóváhagyta. A rendőrfőkapitány figyelmébe. A „Heti Szemle“ 17. számában fenti címen egy közlemény jelent meg, mely a rendőrfőkapitányi hivatal interventióját kéri héber szövegű cégtáblák eltávolítására a városi sza­bályrendelet alapján. A közlemény bennünket köze­lebbről érdekelvén, nem késünk kijelenteni, hogy az érvényben lévő építkezési szabályrendelet 45. §-ának 3. pontja világosan kimondja ugyan, hogy „minden cim vagy nyilvános felirat helyesírás szerint és ma­gyarul Írandó“ s e rendelkezésnek a rendőrfőkapitányi hivatal egy hirdetmény alakjában kibocsátott felhí­vással az 1902. év folyamán a városi közgyűlésen elhangzott interpellate folytán érvényt is akart sze­rezni, azonban az érdekeltek által az ügy a belügy­minisztérium elő vitetett a 48151 1888. számú keres­kedelemügyi miniszteri rendelet alapján, melynek a héber szövegű cégtáblákra vonatkozó intézkedése építkezési szabályrendeletünk hivatkozott részét ki­zárja s épen ez alapon küldte le a belügyminisztérium az ügyet a városi tanácshoz azzal az utasítással, hogy ez a hivatkozott kereskedelemügyi miniszteri rendelet tekintetbe vételével hozzon törvényszerű határozatot. Ez codifxcáltatott is s ennek értelmében „a kóser élelmi cikkek, valamint a héber isteni tiszteletre szánt dolgok és egyéb rituális tárgyak árulását jelző magyar felírat mellett héber nyelvű feliratok is használhatók.“ Közkutaink tisztasága és fertőzéstől való meg­óvása érdekében felhívjuk az összes rendőrségi és csendőrségi közegeket, hogy a közkutakra fokozott éberséggel gyakoroljanak felügyeletet, s szigorúan ellenőrizzék, hogy a közkutak csöveit a közönség kézzel ne érintse, azokból ne igyék, s be ne tömje. Egyszersmind az 1876. évi XIV. törvényczik 7-ik §-ában foglalt jogkövetkezményekre hivatkozással figyelmeztetjük a közönséget, hogy közkutakból csak kifogástalan tisztaságú edényekben szabad vizet szál­lítani, s ezen edényekből tilos más edénnyel vizet meríteni, az edényekből inni vagy másokat inni hagyni, valamint a csövek végét kézzel érinteni, azokból inni vagy pedig azokat betömni. Figyelmez­tetjük arra is a közönséget, hogy ivásra csak mély furásu közkutak vizét használja és tartózkodjék talajvizü kutak, cisternák s a Szamos folyó vizének ivásától. t

Next

/
Oldalképek
Tartalom