Rendőri Lapok, 1910 (7. évfolyam, 2-9. szám)
1910-03-01 / 3. szám
2 ik oldal RENUÖHI LAP 0 K 3-ik szám. Hangoztatjuk, sürgetjük a lovascsendőrség felállítását s kérjük a törvényhatósági bizottságot, hogy midőn e kérdés szőnyegre kerül, az intézmény fejlesztésével hozandó nem nagy mérvű áldozat mellett, tegye lehetővé azt, hogy 5 uj lovas csendőr beállításával ne csak a bel, hanem a külterületen is megnyugtatóvá tegyük közbiz- bíztonsági viszonyainkat. A talált tárgyak körüli eljárás* A talált (íratlan tárgyak körüli eljárásra nézve a m. kir. belügyminiszter 1898. évi 33856 számú határozata a következőket tartalmazza: Kivéve a talált kincs fogalma alá tartozó ingó tárgyakat, melyekre nézve az 1872. évi 14136 sz. belügyin, rendelet és az állami egyed- áruság tárgyát képező talált uratlan ingó dolgokat melyekre, mint például a sóra nézve az 1873. évii 33075 pénzügyminiszteri körrendelet intézkedik, a közforgalom tárgyát képező minden más talalt ingó dolgok közül egyedid a talált (bitang) állatokra vonatkozólag rendelkezik az 1894. XII. te. és azon törvény végrehajtása iránt kiadott 48000—1894. sz. földművelésügyi miniszteri rendelet — ezen egyedüli kivételtől eltekintve, azt a kérdést: hogy a talált ingók miként kezelendők? s kit illetnek! sem törvényeink, sem kormányhatósági rendeletek nem szabályozzák. A kérdéses dolgokra való elbánásra nézve tehát egyedül a kifejlődött gyakorlat az irányadó. Ez a gyakorlat az általános magánjogi elvek alapján keletkezett, melyek szerint a közforgalom tárgyát képező talált ingó dolog tulajdona birtokba-vétel által szerezhető meg, melynek folytán a találó jogot nyer a talált ingó dolog bírására és használatára. Ez a jogos és jóhiszemű birtok pedig, amennyiben a talált dolog tulajdonosa a törvényes elbirtoklás! idő alatt nem jelentkezik, tulajdonná válik. Ehhez képest a gyakorlat rendszerint az, hogy az illetékes rendőrhatóság a talált dolgot őrizetébe veszi s ha egy évi határidő lefolyása alatt tulajdonosa nem jelentkezik, avagy ahhoz való jogosultságát elfogadhatókig nem igazolja, a rendőrhatóság a *A határozatok a »Magyar közigazgatás" szerkesztősége által kiadott és a „közigazgatási elvi határozatok egyetemes gyűjteménye“ cim alatt megjelent műből közöltéinek. talált dolog átadását igényli, azt vagy esetleg annak készpénzzé lett értékét a találónak kiadja, azt az általános magánjogból forgó fentartással, hogyha a tulajdonos a törvényes elévülési idő alatt netalán jelentkeznék s tulajdoni jogát igazolja. ennek visszaadni köteles. Ha pedig a találó sem támaszt igényt a talált dologra, avagy arra igónynyel nem bir (pl. ha a találó hatósági közeg), ebben az esetben, amennyiben a talált dolog készpénzből, vagy órtékpapirosból áll, a rendőrhatóság azt a kerületébe eső kir. adóhivatalhoz beszolgáltatja, s erről egyidejűleg a kincstár jogügyi igazgatóságát értesíti HogyhaJ azonban a talált dolog nem készpénzből, vagy nem értékpapírból, hanem a közforgalomból ki nem vett s ezen eljárás alá tartozó másnemű ingóságokból áll, ebben az esetben a rendőrhatóság a talált dolgot, ha az romlásnak van kitéve és nyilvánvaló értékcsökkenés nélkül tovább nem tartható, haladék nélkül, — ha pedig eltartható, egy évi határidő eltelte után nyilvános árverés utján értékesíti s a befolyt összeget a kerületébe eső kir- adóhivatalhoz beszolgáltatja s erről egyidejűleg —- az iratok közlése mellett a kincstéri jogügyi igazgatóságot értesíti. Az árverési jegyzőkönyv bólyegköteles. A m. kir. belügyminiszter más határozatokban kimondta, hogy a találó a birtokába vett. illetőleg adott dologért, a netán később jelentkező tulajdonos visszakövetelési jogának érvényesithetése végett, biztosítékot adni nem tartozik és hogy a kiskorú által talált pénzösszeg, — ha az atya teljesen vagyontalan, — árvaszékileg kezelendő. Külön is kimondta a m. kir. belügyminiszter, miszerint a találó hatósági személy a talált dologra igénynyel nem bir és hogy az óremleletek és a talált kincsek körüli eljárás, a talált kincs értékére való tekintet nélkül a kir. kincstárnak, illetve a m. kir. pénzügyminiszternek van fentartva. Felsőbb hatóságok elvi jelentőségű határozatai. A közigazgatási hatóság, mint építésügyi hatóság', a szomszéd felé eső ablakok befalazását elrendelheti. Viszont annak az igénynek az elbírálása, hogy az építkezők milyen magatartást követelhetnek
