Rendőri Lapok, 1910 (7. évfolyam, 2-9. szám)

1910-03-01 / 3. szám

3-ik szám RENDŐRI LAPOK-ik oldal. terek, utcák kitakaritá-a Írást intézkedni fogunk, a kö­zönséget az udvaiok tisztántartására felhívjuk s ha si­kere nem lesz, talán az eddiginél nagyobb mérvben hatósági beavatkozással fogunk gondoskodni azok ud­varának kitakarításáról — különös figyelemmel a De- henna városrészre — kiknek nincs érzékük a köztisz­tasághoz, kik indolensek a tisztátalanságbói származó közegészség ellenes állapotok fölidézése iránt. Uj közlekedési vállalat. Városunk köz­lekedésügye szempontjából egy hézagpótló, életképes­nek ígérkező terv megvalósitásán dolgozik Berecz János helybeli polgár. Nevezetesen egy — a buda pesti omnibusz-vállalatra emlékeztető társaskoesi- vállalathoz szerezte meg az iparigazolványt, pár hét múlva városunk egymástól mindjobban távolodó részei egy olcsó közlekedési alkalmatossággal lesznek összekötve. Városunk közönségének tájékoztatása végett az alábbiakban részletesen közöljük a társaskocsi válla­lat tervezetét. A két lovas társaskocsi-járat időtartama reggeli 5 órától esteli 9 óráig lart s négy főútvonala van: I. A vasúti állomástól a vágóhidig és vissza. (Vasúti állomás, Atilla-, Árpád- és Széchenyi-utcák, Deák-tér északi és nyugoti oldala. Petőfi-, József királyi herceg- és Vágóhíd utcák, Vágóhíd.) II. A vasúti állomástól a Honvéd-utcai sorom­póig és vissza. (Vasúti állomás, Vasút- és Teleky- utcák, Hunyady-köz, Bercsényi- és Kaziney-uteák, ístván-tér, Mátyás király-, Damjanich- és Honvéd- utcák, Honvéd-utcai sorompó). III. A Deák-tértől a petroleum-finomitó gyárig és vissza. (Deák-tér, Kazincy-, Herényi- és Wesse- lényi-utcák, udvari-út, Petróleum-finomító gyár). IV. A Vörösmarthy-utcai küzkuttól a szatmár hegyi-uti állami elemi iskoláig és vissza. (Vörös- marthy-utcai közkút, Vörösmari hy-, Hérmán Mihály-, Kölcsey- és Kazincy-utcák, Deák-tér nyugati oldala, Várdomb-utca, Szamos hid, Szatmárhegyi-ut, Szat- márhegyi-uti állami elemi iskola). Mindegyik útvonalon 2—2 (összesen 8.) társas- kocsi közlekedik egymással szemben; egy társas- kocsi személyzete: sgy kalauz és egy kocsis. Vállal­kozó egy útvonalra egy irányban a viteldijat 10 fil­lérben állapította meg. Szándékosan hagytuk utolsónak felemlíteni, hogy a vállalkozó terve szerint a társaskocsi-járat meg­határozott indulási és érkezési időhöz lesz kötve s hogy minden fel- és leszállónak bárhol megáll. Nézetünk szerint e két terv opponens, mert fel nem tételezhető, hogy egy útvonalon a társaskocsi-járat időtartama beállítható legyen úgy, hogy ez arány­talanul ne növekedjék vagy csökkenjen a fel- és leszállók számához képest, viszont a közönségre nagyon hátrányos a társaskocsinak lópten-nyomon megállása, mert hisz a közönség nemcsak fáradtság vagy a viszontagságának elkerülését, szóval kényel­mének kielégítését várja egy ily .eimószetü vállalat­tól, hanem a legtöbb esetben épen az idő megtaka­rításért használja fel. Tanácsosnak tartanánk, ha a vállalkozó tervét odamódositja, hogy a fel- és le­szállást meghatározott helyekhez köti, például utca- torkolatokhoz. Valószínűleg a kezelés egyszerűsítéséért figyel­men kivül hagyja a vállaikoz > az úgynevezett át­szálló, menettérti és füzetjegyet, márpedig a tervezett útvonalok egyszerű térképi megtekintése arra enged következtetni, hogy a társaskocsi-járattal eélhozjutás igen sok esetben megköveteli az egyik útvonalról a másik útvonalra átszállást; ily esetekben méltányos volna a 2 útvonalra szóló 20 filléresnél olesóbb, 16 filléres átszálló jegy kibocsátása, nemkülönben egy útvonalra egy napra érvényes, 16 filléres menettérti jegy forgalombahozatala, végül a füzetjegy kedvez­ménye, mely egy útvonalon naponta kétszer vagy többször utazók részére névre szóló 6 filléres jegyeket tartalmazna. Magunk részéről minden esetre örömmel üdvö­zöljük az uj iparvállalatot, mert ez is egyik szimp- tomája városunk nagy arányú fejlődésének. A halászati tilalomról. Abból az alkalom­ból, hogy egyes halfajokra a tilalmi időszak már már cius elején, de legtöbbre április elején elérkezik, s I már a halászati törvény ellen országszerte mind több | kihágás követte tik el, úgy a halkereskedők, műit a csendőr- és rendörlegénység figyelmét felhívjuk az 1888. évi XIX. törvénycikk 18. 20 , 27., 28. és 65. § aiban foglaltakra, melyek a tilalmi időszakot, a kereskedés tárgyát képező halak méretét, a tilalmi időszak alatt áruba bocsátható halakra vonatkozó intézkedéseket és a halászati kihágásokat tárgyazzák. A 18. §. szerint a tilalmi időszakok a következőképen állapíttatnak meg: március 1 - töl április 80-ig lepényhal, március 1-töl május 31 ig galóca, április 1-től julius 15-ig ponty, április 1-töl január 15-ig fajtok, fogas süllő, kecsege, kősüllő, márna söreg, szintok, tetemes tok, viza, szeptember 15-től január 31-ig lazac, pisztráng. A 20. §. szerit.t a kereskedés tárgyát képező halak legkisebb mérete a következő: fajt k 80 cm., fogas sülő 35 cm., galóca 54 cm., kecsege 30 cm., kősüllő 40 cm., lazac 50 cm., lepényhal 25 cm., márna 30 cm., pisztráng 20 cm., ponty 30 cm., sőreg 50 cm., szintok 80 cm., i tetemes tok 100 cm., vizd 150 cm. A 27. §. megtiltja az ern itett méreteknél kisebb halak áruba bocsátását, mig a 28. §. arról intézkepik, hogy olyan halak, me­lyeknek fogása bizonyos időben tilalom alá esik, a tilalmi idő alatt csakis községi bizonyítvánnyal bocsát­hatók áruba, mely bizonyítvány igazolni tartozik a ha­lak származását és befogatási idejét. Végül a 65. §. az 50 koronáig terjedő pénzbírsággal sújtható kihágások eseteit sorolja fel és pedig e §. szerint kihágást követ el: a) aki a halászatra jogosítottnak engedélye nélkü , de nem nyereségvágyból halászik; b) aki a zárt vizek­ből fogott halak származását igazoló községi bizon>it- ványt felmutatni nem képes; c) aki a halászati terüle­tek határainak megjelölésére szolgáló táblákat szándé- dékosan rongálja vagy mocskolja: aki a tulajdonos vagy térlő felszóilitására a halászattal fel nem hagy, azoknak nevét és lakását meg nem mondja, zálogot nem ad, vagy a felszólitot a legközelebbi elöljáróság­hoz köv-tni nem ak rta, vagy a felszólitónak hamis nevet vagy lakást mond be; e) aki jegyét másnak átadja. Megemlítjük végül, hogy az apatini halász k a törvény kijátszására a községi elöljáróságtól nyert, a községi jegyző és biró által aláirt bizonyítványról a nyomdában számtalan másolatot csinálnak s azokat kitöltik, miért is figyelmeztetjük az érdekelteket, hogy | csakis eredeti aláírásokkal és községi pecséttel ellátott bizonyiiványok tekinthetők érvényeseknek. Kiadta Szatmár on, 1910. március 1-én A Rendőr főkapitányi hivatal.

Next

/
Oldalképek
Tartalom