Rendőri Lapok, 1910 (7. évfolyam, 2-9. szám)
VII. évfolyam. Szatmár, 1910. február hó 1 i-ik szám. Kéziratok, rle csak is szakszerű czikkek a főkapitányhoz adandók be. 9J A RENDŐRFŐKAPITÁNYI HIVATAL TISZTIKARÁNAK, RENDŐR- ÉS CSENDŐR-LEGÉNYSÉGÉNEK SZAKLAPJA. Összeállítja : Tankóczi Gyula főkapitány felügyelete alatt a hivatal tisztikara. A büntető novella II. fejezete.4*) Ajánlja a közbiztonsági közegek figyelmébe : Dr. Papp Ottó községi biró, t. alkapitány. 1910. január hó 1-én a 160000—1909. B. M. sz. körrendelettel a büntető novellának a fiatalkoruakra vonatkozó II. fejezete is életbe lett léptetve. A büntető novellának ezen része a züllésnek indult fiatalkorú megmentése érdekében uj alapokra fekteti a büntető törvények eddigi büntetési rendszerét. Eddig a büntetés inkább megtorló jellegű volt. A büntető novella által alkalmazott büntetési rendszerben azonban a büntetésnek más caólja van. A büntetés a fiatalkorú bűntettesek erkölcsi védelmére kiván szolgálni, hogy azokat a munkástársadalom részére megmentse. Ennek elérése már nem kivánja azt, hogy a jognak minden megszegése büntetésben részesüljön. Ebből kifolyóan a fiatalkorú bűntettesekkel szemben alkalmazható intézkedésekben egy olyan elv is érvényesülést nyert, melyek csak az ujabbi jogbölcselet hangoztatott. Ezen elv szerint maga a büntetés is baj, Jmelyet éppen ezért csak akkor kell alkalmazni, ha kisebb annál a bajnál, melyet a bűncselekmény rejt magában a társadalomra nézve. A novella alapján ugyanis a rendőri büntető bíróság a bűnvádi felelősségre vonható fiatalkorúak ellen a következő intézkedéseket teheti: 1. Dorgálás. 2. Próbára bocsátás. 3. Elzárás büntetés. Ezek közül a bíróság azt alkalmazhatja, amelyiket a fiatalkorú terhelt jövőbeli magaviseleté *) Az uj büntető novella érdekli a közniztonsági szervezetnek minden egyes tagját s az itt lefektetett elveknek át kell hatni nemcsak a bírót, a ki legtöbb esetben már a felderített cselekmény alapján Ítélkezik, hanem mindazokat, kik a bűnöst a biró kezére szolgáltatják s az átadásig tett összes tényeiket át kell hatni annak a tudatnak, elvnek, hogy kiskorú eltévedt bűnösnél nem a cselekmény megtorlásáról van szó, hanem inkább arról, hogy az eltévedtet megmentsük a társadalomnak s bánásmódunkkal oda hassunk, hogy az ifjú bűnöst visszatartsuk a baconló cselekedetek elkövetésétől. Szerk. és erkölcsi fejlődése szempontjából kívánatosnak talál. A dorgálás a törvény szavai szerint abban á'.l, hogy a bíróság nyilvános tárgyaláson az elítélthez ünnepélyes, komoly intelmet intéz és figyelmezteti őt, hogy újabb kihágás elkövetése esetében ellene szigorú büntetést fog alkalmazni. Természetes, hogy ezen intézkedés csak a fogékonyabb lelkületű elitéltekkel szemben alkalmazható sikerrel, akikre az intelem eredményesebb befolyást gyakorolhat, mint a materiális büntetés. A próbára bocsátás értelmében „a rendőri büntető bíróság a fiatalkorút ítélethozatala nélkül megfelelő figyelmeztetés után egy évi próbaidőre- szigorú szabályokhoz kötött felügyelet mellett feltételesen szabadlábon hagyja.“ Ez az eljárás tulajdonképpen ugyanaz, ami a büntető novella első fejezetében a büntetés felfüggesztése, de annál is enyhébb, mert a büntetést utólag alkalmazza, ha a próbárabocsátása próbaév alatt javulást nem mutatott. A próbárabocsátás súlyosabb esetekben nyerhet alkalmazást, amikor a dorgálás a fiatalkorú egyéniségénél, környezeténél, vagy életviszonyainál fogva nem mutatkozik elégségesnek a fiatalkorú erkölcsi romlásának a megszüntetésére. Nem alkalmazható a próbárabocsátás, ha a fiatalkorú egy hónapot meghaladó szabadságvesztés büntetéssel már büntetve volt és a kbtkv. 62. §-ában megbatározott kihágás esetében, mert nyilvánvaló, hogy ezen esetekben a próbárabocsátás- ból hasznos eredményt nem lehet várni. A fiatalkorú a próbaidő alatt felügyelet alatt áll s ha ezen idő alatt kifogástalan magaviseletét tanúsított, a bíróság ellene az eljárást megszünteti, mig ha nem mutat javulást, a próbaidő megszüntetésével elzárás büntetésre Ítélendő. A próbaidő alatti felügyeletre nézve a végrehajtási rendelet részletes rendelkezéseket tártál-
