Rendőri Lapok, 1909 (6. évfolyam, 1-11. szám)
1909-02-01 / 2. szám
909 V « i *3 YI. évfolyam. Szatmár, 1909. febuár hó V Kéziratok, de csak is szakszerű czikkek a főkapitányhoz adandók be. * j \ 1 2-ik szám. RENDŐRI LAPOK. A RENDŐRFÖKAPITÁNYI HIVATAL TISZTIKARÁNAK, RENDŐR- ÉS CSENDŐR-LEGÉNYSÉGÉNEK SZAKLAPJA. Megjelenik minden hónap l-.ső napján. * Összeállítja : Tankóczi Gyula főkapitány felügyelete alatt a hivatal tisztikara. Évi jelentés. A főkapitány az--elmúlt évről több ivre terjedő kimerítő jelentésben vázolta a elmúlt óv eseményeit, melyet főbb mozzanataiban röviden kivonatolva itt adunk: Tekintetes Polgármester Ur! Hivatkozva 93 1896. sz. felhívásra, a rendőrkapitányi hivatalt illetőleg az 1908. évre vonatkozó évi jelentésemet a következőkben van szerencsém megtenni. A (íilantropia) szegény-ügy köréből. 1908. év folyamán nagyobb mérvű elemi csapások nem voltak. A városi pénztár ez évben 22 — 28 ezer koronát fordított a szegényügyre s a szegényügy ezen tetemes áldozat mellett sincs elfogadható módon rendezve, mivel az eredmény a nyújtott nagy áldozattal nem áll arányban, koldululás napirenden van, szóval a nyomor alig van enyhítve. Látva, hogy a hozott nagy áldozattal a kitűzött cél megközelítve sincs, az 1904. évben egy szegényház létesítése iránt tett előterjesztésemnek nek napirendre való hozatalát jelenleg is kérem, mert egy szegényház felállításával lesz elég téve az igazi humánus felfogásnak s a közsegélyre szorultak olyan segélyezésbe fognak részesülni, mely kizárja a koldulást s lótfentartást biztosit a tehetetlenek részére. Közrendészet köréből. Különösebb említésre méltó mozzanat 1908. óv folyamán nem fordult elő. Kivándorlásra, illetve külföldre való ideiglenes távozásra, — beszámítva a hozzátartozókat, a gyermekeket és az idegen illetőségű, de itt tartózkodókat 95 egyén kért és nyert útlevelet, ezen adatból kitűnik, hogy városunkban a kivándorlás vágya a múlt évekhez viszonyítva, nagy mértékben csökkent, s annak ellensúlyozására részünkről intézkedéseket tenni szükség nem volt. Ipar- és kereskedelemügyekben. Egy gőzfürészgyár, egy cementgyár s egy gőzmalom létesült 1908. évben. Számbavehető házparunk nincs. A debreceni kereskedelmi és iparkamara azonban szalmafonó tanfolyamot állított fel, mely tanfolyamot meglehetős számú növendékek látogatták s a tanfolyam eredménye már eddig is szembetűnő, jónak láttnám gondot fordítani arra, hogy városunk területén a fonáshoz szükséges szalmát termeljenek. Itt kell megemlítenem, hogy a gazdasági iskola vezetősége 1909. évben a vessző és gyékény ipartanfolyamot megfogja honosítani. Ipari- és munkás-ügyek. 1908. év folyamán az iparmunkások és munkaadók között nagyobb szabású viszály elő nem fordult, bérmozgalom nem volt, csak Klein Ignácz és Társa cipész-üzletében, ahol a munka egy napig szünetelt. mert a munkások nagyobb bért követeltek; az elért eredmény az volt, hogy a munkások 10 százalék béremelésben részesültek. Munkáskézben hiány nem volt. A mezőgazdaság köréből. A mezőgazda- sági termények állása valami jónak nem mondható, a korai és hónélküli lágy a vetésekben sok kárt okozhat. Az állategészség köréből. A haszonállatok egészségi állapota jónak nem mondható, mert veszettségben elhullott 2 drb eb, kiirtatott 3 drb ; veszettség fertőzésének gyanúja miatt kiirtatott 12 eb és 383 drb, mint kóbor eb irtatott ki. Szatmár-Nómeti sz. kir. város belterületén lévő vágóhíd, viszonyítva a forgalomhoz, illetve a vágások számához, igen szűk, nem megfelelő, a hütő igen kicsiny, kényszervágásra szolgáló külön vágóhíd nincs. A vágóhíd a gépüzemnek télen át való szünetelés miatt kellően nem tisztítható, a levezető csatornákban a szennyvíz megreked, a levezető csatorna nem a Szamos folyó medrébe nyílik, hanem a Szamos porondjára, mely körülmény közegészségügyi szempontból erősen kifogásolandó.
