Rendőri Lapok, 1909 (6. évfolyam, 1-11. szám)

1909-02-01 / 2. szám

909 V « i *3 YI. évfolyam. Szatmár, 1909. febuár hó V Kéziratok, de csak is szak­szerű czikkek a főkapitányhoz adandók be. * j \ 1 2-ik szám. RENDŐRI LAPOK. A RENDŐRFÖKAPITÁNYI HIVATAL TISZTIKARÁNAK, RENDŐR- ÉS CSENDŐR-LEGÉNYSÉGÉNEK SZAKLAPJA. Megjelenik minden hónap l-.ső napján. * Összeállítja : Tankóczi Gyula főkapitány felügyelete alatt a hivatal tisztikara. Évi jelentés. A főkapitány az--elmúlt évről több ivre ter­jedő kimerítő jelentésben vázolta a elmúlt óv ese­ményeit, melyet főbb mozzanataiban röviden ki­vonatolva itt adunk: Tekintetes Polgármester Ur! Hivatkozva 93 1896. sz. felhívásra, a rendőr­kapitányi hivatalt illetőleg az 1908. évre vonat­kozó évi jelentésemet a következőkben van sze­rencsém megtenni. A (íilantropia) szegény-ügy köréből. 1908. év folyamán nagyobb mérvű elemi csapá­sok nem voltak. A városi pénztár ez évben 22 — 28 ezer ko­ronát fordított a szegényügyre s a szegényügy ezen tetemes áldozat mellett sincs elfogadható módon rendezve, mivel az eredmény a nyújtott nagy áldozattal nem áll arányban, koldululás napi­renden van, szóval a nyomor alig van enyhítve. Látva, hogy a hozott nagy áldozattal a ki­tűzött cél megközelítve sincs, az 1904. évben egy szegényház létesítése iránt tett előterjesztésemnek nek napirendre való hozatalát jelenleg is kérem, mert egy szegényház felállításával lesz elég téve az igazi humánus felfogásnak s a közsegélyre szorultak olyan segélyezésbe fognak részesülni, mely kizárja a koldulást s lótfentartást biztosit a tehetetlenek részére. Közrendészet köréből. Különösebb említésre méltó mozzanat 1908. óv folyamán nem for­dult elő. Kivándorlásra, illetve külföldre való ideigle­nes távozásra, — beszámítva a hozzátartozókat, a gyermekeket és az idegen illetőségű, de itt tartóz­kodókat 95 egyén kért és nyert útlevelet, ezen adatból kitűnik, hogy városunkban a kivándorlás vágya a múlt évekhez viszonyítva, nagy mérték­ben csökkent, s annak ellensúlyozására részünk­ről intézkedéseket tenni szükség nem volt. Ipar- és kereskedelemügyekben. Egy gőzfürészgyár, egy cementgyár s egy gőzmalom létesült 1908. évben. Számbavehető házparunk nincs. A debre­ceni kereskedelmi és iparkamara azonban szal­mafonó tanfolyamot állított fel, mely tanfolyamot meglehetős számú növendékek látogatták s a tan­folyam eredménye már eddig is szembetűnő, jó­nak láttnám gondot fordítani arra, hogy városunk területén a fonáshoz szükséges szalmát termelje­nek. Itt kell megemlítenem, hogy a gazdasági is­kola vezetősége 1909. évben a vessző és gyékény ipartanfolyamot megfogja honosítani. Ipari- és munkás-ügyek. 1908. év folya­mán az iparmunkások és munkaadók között na­gyobb szabású viszály elő nem fordult, bérmoz­galom nem volt, csak Klein Ignácz és Társa cipész-üzletében, ahol a munka egy napig szüne­telt. mert a munkások nagyobb bért követeltek; az elért eredmény az volt, hogy a munkások 10 százalék béremelésben részesültek. Munkáskézben hiány nem volt. A mezőgazdaság köréből. A mezőgazda- sági termények állása valami jónak nem mond­ható, a korai és hónélküli lágy a vetésekben sok kárt okozhat. Az állategészség köréből. A haszonállatok egészségi állapota jónak nem mondható, mert ve­szettségben elhullott 2 drb eb, kiirtatott 3 drb ; veszettség fertőzésének gyanúja miatt kiirtatott 12 eb és 383 drb, mint kóbor eb irtatott ki. Szatmár-Nómeti sz. kir. város belterületén lévő vágóhíd, viszonyítva a forgalomhoz, illetve a vágások számához, igen szűk, nem megfelelő, a hütő igen kicsiny, kényszervágásra szolgáló kü­lön vágóhíd nincs. A vágóhíd a gépüzemnek té­len át való szünetelés miatt kellően nem tisztít­ható, a levezető csatornákban a szennyvíz meg­reked, a levezető csatorna nem a Szamos folyó medrébe nyílik, hanem a Szamos porondjára, mely körülmény közegészségügyi szempontból erő­sen kifogásolandó.

Next

/
Oldalképek
Tartalom