Rendőri Lapok, 1909 (6. évfolyam, 1-11. szám)
1909-10-01 / 10. szám
2 ik oldal 10-ik szám. RENDŐRI LAPOK követ el önmaga ellen akkor, midőn fentebb részletezett polgári kötelességének eleget nem tesz. Nem mulaszthatom el felemlíteni, hogy a nyilvántartás hiányait mindnyájan érezzük, ezen azonban a már jóváhagyás tárgyává tett szabályrendelettel segítve lesz; azonban még mindig nyílt kérdés marad az, mi módon hajtatik keresztül az ellenőrzés; mert megengedem, hogy a kihágási §-oknak szigorúbb kezelése kényszerítő erővel fog hatni, azonban ez nem cél, csak eszköz, s mig sújtja a kihágást elkövető elemeket, nem meríti ki a célt, hogy tudniillik a bejelentés nem a kihágás elkövetésének constatá- lásával járjon karöltve, hanem megakadályozza a kihágás elkövetését, s kitöltse a közbiztonsági sza bályrendeletnek alapul fekvő nyilvántartást. Már a bejelentő hivatalban eltöltött egy év alatt kísérletet tettem, miként lehetne úgy a lakóknál, mint a cselédeknél oly módon szabályozni a bejelentést, hogy a ki- és bejelentés egy időben történjék; a kijelentett lakók újbóli bejelentésének ellenőrzése egyszerű, mert a régi bejelentési lap bevonása s uj bejelentési lap bemutatása scontrolirozható napról- napra, de hiányt szenved azon egyéneknél, kiket megélhetésük csak bizonyos időre köt a városhoz, s kiket az idegen hatóságok — mint ismeretes — leggyakrabban eredménytelenül kerestetnek. Itt már nincs más hátra, mint a bejelentésre kötelezett ellen a mulasztás megállapitása esetén a kihágási eljárás' lefolytatása. A cselédeknél utóbbi időben azt az usust gyakoroltam, hogy a gazdája által vagy legtöbbnyire személyesen kijelentett cselédet uj tartózkodási helyének azonnali bejelentésére figyelmeztettem; azonban a figyelmeztetés csak figyelmeztetés maradt, s a bejelentés ellenőrizhető [nem volt, mert a legtöbb cselédnek még nem volt uj helye avagy ideiglenes, de állandó jellegű tartózkodási helye; ezekkel mint helyn lküli egyénekkel szemben amúgy is miserabilis cselédviszonyaink miatt a tolonczszabályzat nem volt alkalmazható, s előállott az a visszás helyzet, hogy a hatóság épen azoknak tartózkodási helyet nem ismerte, kik különös rendőri felügyeletet igényeltek. Hogy ez különösen a prostitutió szempontjából mit jelent, felesleges bővebben fejtegetnem. Most, hogy a városi cselédszerző intézet felállítása küszöbön van, alkalomszerűnek látom a figyelmet ráirányítani arra a körülményre, hogy a bejelentésihivatal egyik ága, a cselédnyilvántartás mily szoros szervi összefüggésben áll a fent említett intézettel, ugyanis a bejelentés két oldalú, mert mig egyrészt azt a jogi vélelmet involválja magában, hogy a gazda és cseléd között kötött szerződés csakis a cselédkönyv megfelelő rovatainak kitöltése s hatósági ellenjegyzése által válik jogerejűvé, s úgy egyik, mint másik szerződő fél csakis a szerződés fenállása esetén várhatja a hatóságtól érdekei megvédését az 1876. évi XIII. törvényczikk vagy pedig az 1907. évi XLV. törvényczikk keretén belől, a köz- biztonsági szabályrendelet pedig a natura megköveteli a bejelentést, tehát a közönség s a hatóság kettős érdeke fűződik hozzá, a hatóság a cselédszerző intézet üzletvezetője utján a bejelentés, s ennek fo- lyamányakép a hivatolt törvónyczikkek és szabály- rendelet intézkedéseit mintegy ellenőriztetheti oly módon, hogy a gazdát a cseléd beszegődtetése előtt a bejelentés, távozása alkalmával a kijelentés teljesítésére utasittatja, a helyszerzőkkel pedig a helynélküli cselédek tartózkodási helyét ellenőrizteti. Nézetem szerint a cselódbejelentés ellenőrzése igy volna megközelithetőleg keresztülvihető; kevesebb lenne a közönség által e téren elkövetett kihágás, de közbiztonsági viszonyainkat minden esetre közelebb vinné a czélhoz. Maruska János. A kriminaiszocziologia intőszava. A magyar társadalom legújabb nemzedékénél ijesztő méretekben mutatkozik a bűnözési hajlam. A 8 —10 éves életkortól a 20-as évekig látunk fiatalkorú bűntetteseket nemcsak elszigetelten és egyenként, hanem csoportokba szervezetten feltűnni. A régi jó időkben előfordult ugyanaz hogy Robinson Crousé vagy a Bőrharisnya kalandjának olvasása, tanköteles korban álló fiukat a szülői háztól való szökésre csábított el, de ezen esetek inkább közderültséget, mint komoly aggodalmat keltettek. Napjainkban azonban oly sűrűn kerülnek napfényre tanköteles korban álló fiuk által elkövettetett vétségek hogy ezen jelenség forrásának nyomozásának mellőzni nem lehetetett. Az ifjúság körében jelentkező szörnyű esetek forrása abban található, hogy az utolsó évtizedben a detektiv-regények özönével van könyvpiaczunk elárasztva. A detektiv-regé yek ezen özöne s a napisajtó törvényszéki kirrovatai, továbbá az esküdtszéki tárgyalásokról hozott tudósítások teljesen megfertőzték különösen fővárosunk és nagyobb városok társadalmát, különösen pedig annak uj nemzedékét. Ezen szellemi járványt még inkább fokozza a színpad. A színpadokon Conan Doyle, Hornunk, Mir- beau úri gonosztevői vannak bemutatva, a vidéki