Rendőri Lapok, 1908 (5. évfolyam, 1-12. szám)
1908-04-01 / 4. szám
4-ik szám. RENDŐRI LAPOK 5-ik oldal. hát bernieteket, hogy hasonló módon intézkedni méltóz- tassatok. Kelt törvényhatósági bizet’ Ságunknak Kaposvárott, 1908. évi február hó 3-án tartott évnegvedes közgyűléséből. Somogyvármegye közönsége nevében: Kacskovics Lajos alispán Iparigazolványt nyertek. Ifj: Vajda János cserepező, Ragyóczi Sándor borbély, Szabó Anna fűszer- és vegyeskereskedő, Sz. Török János nyers-bőr kereskedő, ifj. Kondor Gedon tiniár, Klein Ignácz és és társa Stark Herman szobafestő, Krón Mihály kávéház, Vári József czipész, Gyapai István ács, Rott- man Dávid és Jetii paróka és copf készítés, Bernát Li- pótné kávéház, Kakuszi István és Daróczi József szó bafeitő, Farkas István és Vürstlein József szobafestő Barna László cserepező, ifj. Nyisztor János szabó, Sipos József ács, Kupferrnann Éliás aranyműves és órás Ványi Ferencz csizmadia, Moskovics Jenő bornagykereskedés, Kovács Józsefné kész női ruha árusítás, Weiser Lázár élssztőkészitő, Bán László szabó, Róth Mór és Hönigsberg Izrael vegyeskereskedés, Székely István szíjgyártó, Frányó Pál kőműves, ifj. Schvarcz Dávid rőfös kereskedő, Orbán Sándor füszerkereskedö, Jenelik Mária szatócs, Szabó Sándor asztalos, Weisz Zoltán könyv- és papirkereskedés. Gimerhasználat. A cs. és kir. udvari szállítókra vonakozólag az 1907. évi 6124. M. k. sz. kormányrendelettel a cimerhasználat a következőképen rendeztetett. Miután egyes osztrák udvari szállítók osztrák származású áruikat csak magyar címerrel látták el s azzal azt a látszatott keltették, mintha az általuk forgalomba hozott áru magyar származású volna, elrendeltetett, hogy az udvari szállító a magyar és az osztrák címert csak együttesen, egymás mellett, de a két állam külön államiságának megfelelően paritásosán, azaz elkülönítve és szymmetrikus elrendezéssel használhatják. Ez intézke dés ugyancsak aktuális akkor, midőn a tulipán jegyében mindent elkövetünk a magyar ipar elsőbbségének kivívása dolgában. Községi segély megtagadása csavargó egyénektől. A belügyminiszter fölhívja a törvényhatóságokat, hogy Points József dobrafalvi illetőségű molnársegéd és Moravieczkv Simon krakkói illetőségű kárpitos segéd csavargók részére a jövőben semmiféle segélyt se nyújtsanak és ha kolduláson vagy csavargáson érik, az illetőségi községükbe toloncoltassanak. • Nyomozás* 3699—1908 szám. Valamennyi törvényhatóság első tisztviselőjének. Kérem az alábbi “Körözvényt„ közzétenni. Körözvény. Somogyvármegye szigetvári közkórházában 1907. szeptember hóban magát varazsdi születésű Novák Mártonnak nevező 23 éves, horvát anyanyelvű ruhafestősegéd (atyja Mihály, anyja szüli Érsek Dóra) véletettet fel ápolás czéljából. A megejtett nyomozás szerint az az állítása, hogy Varazs- don született nem felel meg a valóságnak, miután pedig ápolt Novák Márton jelenlegi tartózkodási helye ismeretlen. nyomozandó és fe!találás esetén születési és illetőségi viszonyaira nézve tüzetesen kihallgatandó és a felveendő jegyzőkönyv Somogyvármegye alispánjához 3699—1908 számra való hivatkozással megküldendő. Nemleges értesítés mellőzendő. Kaposvár, 1908 évi február hó 15-én. Kacskovics Lajos alispán, sk. Az Lltezai forgalomról. Közönségünk az utóbbi igőben különösen épen a legnagyobb forgalmú vásári napokon, azt a rósz szokást vette fel, hogy a gyalogjárón csoportosulva beszéli meg üzleti és egyéb ügyeit és sokszor oly tömegbe állanak együtt, hogy az utcai forgalmat szinte megakasztják, Épen ezért, mivel a közönség ilyentén utcai magatartása szabályrendelet elleni kihágást képez: megszivlelesül és miheztartás végett leközöljük az alábbi jogerős ítéletet: ítélet(I. fokú 1703—907. kihsz.) Hatóság és testi épségre vonatkozó szabályi1, elleni kihágással vádolt és szabadlábon levő Weiszglatz Ignácz nagyváradi születésű 25 éves, mózes vallásu, büntetve nem volt, a miatt, hogy nevét a felelőségre vonó csendőrnek megmondani nem akarta a kbtk. 43§-a alapján 20 korona pénzbüntetésre, nem fizetés esetén 1 napi elzárásra a miatt pedig hogy a Deáktéren a gyalogjárdát elfoglalva (több emberrel be szélgetve) a közlekedést akadályozta a 28 — 1894 sz. közgv. szabr. 32 és 35 §-ai álapján 20 korona pénzbüntetésnek a 1901: XX. t. ez. 23§-ában megjelölőit czélra fordintandó s a rendőr főkapitányi hivatalnál leendő 15 nap külömbeni végrehajtás terhe alatti meg fizetésére, behajtatlanság esetén a megfelelő 1 napi elzárásra s a felmerülhető eljárási és tartási költségek megtérítésére ítéltetik. Ezen ítélet jogerőre emelkedése után a rendőrfőkapitányi hivatal elnöki iktatójának megküldendő. Indokok: Hatóság elleni kihágásért vádlott elitélendő volt beismerő vallomása alapján, miután nevét a csendőrnek csak vonakodás után mondta meg. A csendőr látva azt, hogy vádlott nevét megmondani nem akarja, joggal következtethetett arra, hogy a kérdezett hamis nevet mondott be gondolkodás után. Vádlott elővezettetése ezek után szükséges voll, annvira inkább mivel a csendőr által is ismert egyén igazolni nem tudta. Vádlott állal kihallgatni kért tanuk vallomásai nem hogy mentségére, de épen ellenkezőleg vétkessége mellett bizonyítanak. Nem szolgálhatott mentségére Lővinger Lajos azon vallomása sem, hogy nevét a csendőrnek megmondta, mert ez már vallomása sem, hogy nevét a esendőinek megmondta, mert ez már akkor történt, midőn az elővezetést kijelentő csendőrnek nem engedelmeskedett. Gyalogjárdák elfoglalása a 28—1895 kgy. szabályrendelet megfelelő §§-ai értelmében úgy vasár-, mint más napokon tiltva van. Büntető Ítéletben volt marasztandó vádlott a fent hiva- tolt szabályrendelet alapján, miután a gyalogjárdáról felszólilás ulán sem akart távozni, hanem üzleti ügye
