Rendőri Lapok, 1907 (4. évfolyam, 1-11. szám)
1907-01-01 / 1. szám
1-ső szám. RENDŐRI LAPOK 5 ik oldal. •emberek, lobbanékonyságukat az elfogyasztott szesz mennyisége határolja, bátrabbak, szembe szállók s igy megtörténhetik, hogy a legcsekélyebb kihágás esetén a legkellemetlenebb helyzetbe jut a csendőr, mert egy abnormis állapotban lévő ember elragadtatásával szemben, oly cselekedetre lesz kényszerítve, melyet ; megháboritott közrend helyreállítása egyáltalán nem követel. Az egyéni szabadság jogok megsértésére elkobzására kisebb természetű kihágási cselekmények okot nem szolgáltatnak, inkább maradjon megtör latlanul az a kisebb mérvű büntetendő cselekmény, mint sem a polgár egyéni jog« inegbénittassék, melyet reparálni már nem lehet. A polgári jogok épségben tartására kiváló gondot fog fordítani mindenkor a főkapitányi hivatal, s ha megtörténik az, hogy az egyéni jogok indokolatlanul megsértetnek, nem várja be a sértett fél megtorlásra irányuld panaszát, hanem magáévá téve a kérelmet gondoskodik a megtorlásról, de präventiv intézkedésekkel is elejét igyekezik venni annak, hogy a mostanában annyiszor ismétlődött panaszok meg ne ujjuljanak. Felsőbb hatóságok elvi jelentőségű határozatai. Vádlott 1905. évi augusztus hóban a saját szőlőjét őrizvén, Zs. K. k—i lakost ugyanott szőlő lopáson érte, mire őt akarata ellenére szijjal összekötött kezekkel a szőlőből a községházára kisérte s mezőrendőri kihágás miatt feljelentette. Vádlott a btkv. 323. §-ának első bekezdése sze. rint meghatározott személyes szabadság megsértésének vétségét abban az esetben követte volna el, ha a letartóztatást, mihelyt lehetséges volt, a hatóságnak be nem jelentette volna, a tetten- kapottnak elfoghatásához való jogát a bűnvádi perrendtartásról szóló törvény nem kötötte más feltételhez, mint csak ahhoz, hogy a bűncselekményen volt légyen az illető egyén rajta érve» teljesen közömbös tehát az, hogy ismerte-e a vádlott a bűncselekményen rajta értet vagy nem ismerte. * Az ipartársu atba való belépésre büntetés terhe alatt egy iparos sem kényszeríthető. * A vevőnek birtokba helyezése viteli bizonyítvány alapján csak addig az időpontig rendelhető el, mig a telekkönyvi hatóság az árverésen eladott ingatlanra nézve a tulajdonjognak a vevő nevére kebelezését jogosan el nem rendelte. * Hirlapok utczai árusítása iránti kérvény 2 koronás bélyegilleték alá esik. * Azon önálló kisiparos, a ki a sütést munkaszüneti napon segéd és tanoncz nélkül, egyedül feleségével végzi, ipari munka be nem tartása miatt nem büntetendő. * Az a ki háztelkét a község belterületén be- keritetleniil hagyja, kihágás miatt nem büntethető. A szabályrendelet ezen rendelkezéseinek nem teljesítése esetén a hatóság a kerítést fél költségére elkészíttetheti. A m. k r. belügymin.szter 1906. évi 1047. sz. határozata T. vármegye közönségének I Tódor ellen kerités fel nem állítása miatt folyamatba tett kihágási ügy vádlott felebbezése folytán felülvizsgáltatván, a következő harmadfokú határozat hozatott: A vármegye alispánja által 1906. évi 582. kih. szám alatt a járás főszolgabirája elsőfokú Ítéletének helybenhagyásával hozott másodfokú büntető Ítélete az elsőfokú Ítélettel együtt megsemmisittetik, mert a vármegyei építkezési szabályrendelet 50. §-a kijelenti ugyan, hogy a község belterületén bekeritetlenül egy háztelek sem maradhat, ez a rendelkezés azonban oly rendőri rendelkezésnek, melynek megszegése a kbtk. 1. §-a értelmében kihágásnak lenne minősíthető és az id. szabályrendelet 62. §-a alapján büntethető lenne, nem tekinthető, hanem az 50. szakaszban foglalt azon rendelkezésnek, hogy a beltelkek bekeritetlenül ne maradjanak, amennyiben szüksége beáll, kényszer utján, esetleg a kerítést a fél költségére el is készíttetve, szerez a hatózág érvényt. * Iparos özvegye uj iparigazolvány váltására nem kötelezhető s néhai férje iparigazolványának megfelelő árulási helyre — feltéve, hogy férje párát folytatja — igényt tarthat.
