Rendőri Lapok, 1907 (4. évfolyam, 1-11. szám)
1907-03-01 / 3. szám
2-ik oldal. 3-ik szám RENDŐRI LAPOK Nagy városokba i a tolvajoknak egy különleges faja működik, akik azonban inkább a betörők osztályába tartoznak. Ezeknek az eljárása következő : hétköznapon gyakran fordul elő, hogy a házi gazda az üzletbe vagy hivatalba megy, a gyermekek az iskolába tartanak, inig a háziasz- j szony a cseléddel a piaczot keresi fel. Az ügyes tolvaj előtt most pár óra van, mely idő alatt zavartalanul működhetik. Jól megnézi az illető i házat és ha nem látott kívülről elég bízta1 ó jelt, szemtelenül becsenget és megvárja vájjon kinyilik-e az ajtó Ha igen, ügyes kifogással áll elő, megvételre kínál valamit, vagy alamizsnát kér; ha azonban többszöri csengetése eredmény.elen marad, álkulcscsal kinyitja az előszoba ajtaját, gyorsan tájékozódik a lakásban, lehetőleg biztosítja magának a másik ajtón keresztül a visszavonulást. Összeszedi hirtelen a legdrágább holmikat ós aztán illa-berek, nádakerek ! Ezek a jó madarak néha semmivel, őrrel, dolgoznak, akik megkímélik őket a meglepetéstől, vagy pedig azt teszik, hogy a véletlenül hamarább hazatérő házbelieket ügyes módon nehány porczig tartóztatják. Sokan segitség nélkül dolgoznak és gazdag prédára tesznek szert,- különösen vasár- és ünnepnapokon, mikor az egész család valahová kirándul és néha az egész ház teljesen el van hagyatva. A tolvajok ezen fajtája ellen leginkább az- j zni védekezhetünk, hogy értékes holmikat nem tartunk a lakásban, továbbá az által, hogy az ajtóra különös mülakatokat és zárakat alkalmazunk, melyeket nem lehet álkulcscsal kinyitni. Mert az ilyen tolvajok majdnem soha sem vállalkoznak arra, hogy a zárt vagy lakatot kifúrják, az ajtót kifeszitsék. Az ilyen műtéttől visszariad már csak azért is, mert majdnem kivétel nélkül fényes nappal végzi a dolgát. Hogy a sötétség nagyon kapóra jön ezeknek a gézengúzoknak igen természetes. Különösen olyan házakban, a hol későn szokták a folyosót és lépcsőt kivilágítani, semmiféle értékkel bíró holmit nem szabad szanaszét hevertetni, mert különben szinte felhívják a házi tolvajokat a lopásra, az ilyen alkalmat azután azok sem szokták elszalasztani, a kiknek nem tulajdonképeni kenyerük a lopás. Elvi jeíeniőségü miniszteri határozatok. A szomszéd házának falához közel ültetett fák eltávolítása közigazgatási útra nem tartozik. (A belügyminiszternek 124.036 — 90ö. sz. a. D. város tanács tanácsához intézett rendelete.) Másodfokú véghatározatát, melylyel a városi rendőrkapitány elsőfokú határozatának helybenhagyásával Cz. L. panasza folytán M. E. d—i lakos felhivatott, hogy a szomszédja Cz. L. háza ereszének csüngő csatornával leendő elláthatása czéljából a panaszos háza mellett levő és M. E. tulajdoát képező 3 drb. jegenye ákáczfájának azon gályáit, melyek a csatorna feltételét akadályozzák, 15 nap alatt távolítsa el, nevezettnek kellő időben benyújtott felülvizsgálati kérelme folytán az 1901. XX. t.-cz. 3. §-a alapján felülvizsgálat alá vevén, azt annak alapjául szolgáló elsőfokú határozattal együtt illetékesség hiánya miatt megsemmisítem. Mert Cz. L.-nek az a kérelme hogy a szomszédja az ő házának falától egy méternyi távolságnál közelebb ültetett fáinak eltávolítására köteleztessék, nem közrendészeti intézkedés megtételére irányul, hanem szomszéd jogának védelmét saját telke szabad használatának a szomszéd fáival okozott há- boritás ellenében való megvédését czélozza; az ily magánjogi védelem pedig a kir. bíróság hatáskörébe tartozik. Határozat Szatmárliegyi husszállitás. lvacz Sándor szatmárhegyi lakos mészárost azon kérelmével, hogy az általa a Szatmárhegyen levágott marhák húsait a városba szállíthassa és egyes mészárosoknak eladhassa, a 201—1905. kgy. szám alatt alkotott és kormányhátóságilag megerősített husvágási, husárulási és mészárszékekre vonatkozó szabályrendelet 43. § alapján elutasítom, mert bármennyire szeretnék is a beállott hús miserián segíteni és a fogyasztó közönség ez irányú szükségletének minél könnyebb módon való beszerzését óhajtanám is előmozdítani, de miután a kérelmező által szállítandó s tovább eladás czéljából Szabó József, Szegedi István és Lányi Béla helybeli mészárosoknak átadandó marhahúsnak 1 K. 20 fill.-ben megszabott kilogrammonkénti be
