Rendőri Lapok, 1907 (4. évfolyam, 1-11. szám)
1907-06-01 / 6. szám
IV. évfolyam. ff Kizárólag a rendőrfőkapitányi hivatal tisztikara, rendőr- és csendőrlegénysége számára. I Megjelenik mindenhón A RENDŐRFŐKAPITÁNYI HIVATAL TISZTIKARÁNAK, RENDŐR- ÉS CSENDŐR-LEGÉNYSÉGÉNEK SZAKLAPJA. 1-ső napján.* "V Üsszeállitja: Tankóczi Gyula főkapitány felügyelete alatt a hivatal tisztikara. Tűzrendészet. ii. Az égés elmélete. Az égés alatt általában véve azon folyama- matot értjük, midőn valamely test, vagy annak egyes részei hő fejlődése mellett élenynyel egyesülnek,'vagyis oxidálódnak. E folyamathoz három kellék szükséges, és pedig: az éghető test, az égést tápláló anyag (az élenv, oxigén) és az elégést okozó és egyben terjesztő tényező — a hő. Az égés megszűnik, ha az égő testtől az élenyt (levegőt) elvonjuk, vagy ha azt annyira lehűtjük, hogy tovább ne éghessen; utóbbi esetben a tűz gyakran a levegő élenyének jelenléte daczára is kialszik. Ezen az elméleten alapszik a tűzoltás is. . Égést okozhatnak: 1., ha valamely test láncoló, vagy izzó anyagok segélyével meggyujtatik; 2., csekély fokú, de tartós hő; 3., önmagától fejlődő hő; 4., öngyuladás; 5., villamszikra, villámütés; 6., robbanás; 7, vegyi visszahatások; 8., nyomás, dörzsölés, lökés, esés és ütés, végül 9., fény és hő sugárgyüjté's. Qyuladási fok alatt azon hőfokot értjük, melynél valamely test lánggal való érintkezésnél meggyulad, vagy anélkül is lángba borul. Megemlítendő itt az öngyuladási fok, mely alatt azon hőfokot értjük, a midőn gázok, gőzök, vagy szilárd testek égő, vagy izzó testekkel való érintkezés nélkül is, azpnban bizonyos hő behatása alatt önmaguktól gyulnak meg. Fizikai értelemben háromféle égést különböztetünk meg, u. m.: 1., lánggal, 2., ‘láng mélyül, de izzási tünetekkel, 3., láng és izzási tünetek, nélkül. 1. Égés lánggal az esetben észlelhető, ami-, dőn valamely anyag nagy hő fejlődése n^eljett gyorsan ég el; ha gázok, vagy gőzök levegővel elegendően keverve lángba borulnak, akkpr gázrobbanás áll be. Robbanás nemcsak gázokná), de szilárd testeknél is fordulhat elő, ha igen , finom por alakjában a levegőben, bizonyos arányig azz»l( keverve szállongnak, vagy ha alkotó részei egy- némelyike összesajtolt gázokból áll és elegendő élenyt tartalmaz. Sziláid anyagoknak lánggal való égése ama • .**% HSÖS H $ Hí LÍÍJ&'ltí gáz elégéséből ered, mely a szilárd testek elégésé közben, részint az égési hő, részint a.szilárd anyag feloszlása folytán képződik. A láng tehát csak. gázégés és felszálló izzó részecskék tüneménye, mert a test szilárd részei . .iloxoäo ' -- -’'.i, * . csak izzani képesek. így pl. a szén, a faszén csak izzanak; a szenet övező láng az izzó szeriből s levegőből képződő gáz ’égésé. 2. Égés láng nélkül, dó izzását!' Az ily égések bizonyos anyagoknál éíőfordüló' vbgyí, ' vágy fizikai folyamat eredményeként jeloiitk'ézÁM13 élénk világítási jelenségek mellett lépnek fel. Némely testek egyideüleg úgy fizikailag, mint'vegyít log válhatnak izzókká, éghetnek eh Példa erre egy ttfófeá' váíéj1 iUíteíy 1 hgé&zbéiÓ véve egy fizikai világító jteTériség kéjrót nyújtja • ha azonban a vas poralaku és a VaSÓleg csükkelütésével légenyáramon keresztül vezettetik, és azután a levegővel ■' éríbtkeVősbe>'®bM t i k, ia kk ár minden külső behatás nélkül is izzóvá válikA ésl önmagától meggyiiiva, a levegőn elég, belőle vas- éleg képződvén. 3. Égés láng és izzás nélkül, i Az ily vegyi folyamatok, főleg szerves átiyagok belsejében, külső fény látszat»! lés érőibe,tő melegg nélkül eteu.descn és lassan folynak le. Ide soroltatnak a jrothjadási vtiliiikuv A .2
