Rendőri Lapok, 1907 (4. évfolyam, 1-11. szám)

1907-01-01 / 1. szám

4 ílí oldal. RENDŐRI LAPOK 1-ső szám. tisztasági ügyeket, az ital és élelmi ezik kék felett való felügyeletet az első alkapitány látta el. A második alkapitány a Szatmárhegyen gya­korolja a közigazgatási és rendőri felügyeletet,'azon­kívül ellátja a kisebb polgári peres ügyekben való községi bíráskodást is. A harmadik alkapitány a katonaügyeket vezeti, a főkapitány mellé beosztott egyik fogalmazó és rendőrtisztek a főkapitány rendelkezése alatt állván annak meghagyását foganatositani és utasitásait min­denben követni tartoznak. Időközileg községi bírói állás rendszeresittet- vén, a kapitányi állás eltöröltetett s a rendőri bírás­kodást most a községi biró látja el. Fizetés tekintetében a szervezési szabályrende­let ugyanazon állapotot tartotta meg, mint az előző szabályrendelet, az újonnan szervezett kapitány fize­tését 900 frt, a fogalmazókét pedig 600 frt-ban álla­pította meg. Törvényhatósági bizottságunk 1887. évi október hó 3-án tartott ülésében 368. kgy. sz. határozatával megalkotta a rendőrségnek szervezeti és szolgálati szabályzatát, mely ugyanazon év november 3-án lett kormányhatóságilag jóváhagyva. Ezen szabályrendelet kimerítően tartalmazza a rendőrségi személyzet feladatát, felvételét, a rendőr­ség kikópeztetését, esküjét, törvényes védelmét, rend­fokozatát, rangjelzését, előléptetését, állományát, ru­ha és felszerelését, szolgálati szabályait, a felebbva- lók iránti kötelességét, az alárendeltekkel való bá­násmódot, fegyelmi ügyét, büntetését, tisztelgését, külső megjelenését, a laktanya és szobarendet, fegy­verhasználatot, a közbiztonsági szolgálatban való ma­gatartást és a segélynyújtás tekintetében követendő magatartást. A közbiztonsági szolgálatot a város bel- és kül­területén 1904. évi deczember hó 31. napjáig az 1886. évben szervezett rendőrszemélyzet látta el, 1905. óv január hó 1-ső napjától kezdődőleg azonban a nagy- móltóságu m. kir. belügyminisztérium előzetes jóvá­hagyása folytán csendőrségi szolgálat lett bevezetve és ezen idő óta a rendőrség közbiztonsági szolgálata megszüni. Ma mindössze egy őrmester, 3 első osztá­lyú, 4 másodosztályú, 3 lovas és két polgári rendőr áll a kapitányi hivatal rendelkezése alatt, kik kizá­rólag belrendószeti teendőket végeznek, a közbizton­sági teendők ellátására pedig 39 csendőr van egy egészen újonnan épült csendőrlaktanyában elhelyezve. A város közönsége és a m. kir. IV. sz. csend­őrkerületi parancsnokság között létrejött szerződés Szerint a csendőrség által a város bel- és külterüle­tén teljesítendő szolgálatra vonatkozólag, nemkülön­ben a csendőrségnek a városi hatósághoz való vi­szonyát illetőleg az e czélból készített s felsőbb he­lyen jóváhagyott külön „Utasítás“ és a csendőrségi általános szervezeti és szolgálati szabályzat az irányadó. A csendőrsóggel kötött szerződés 1905. évi ja­nuár hó 1-től kezdődőleg 12 egymásutáni évre, vagyis 1917. január hó 1-ig terjedő időre köttetett, ezen idő alatt egyik fél részéről sem mondható fel, a lejáratot megelőző egy évvel azonban, vagyis 1916. január hó 1 ón, 1917. óv január 1-ére, mindkét fél (szerződő) által felmondható és megszüntethető. Ha azonban a közbiztonsági szolgálat ellátása a szerző­dés tartama alatt, az 1881. évi III. t.-cz.-ben szerve­zett m. kir. csendőrségi intézmény megszüntetése, vagy más módoni szervezése által törvényhozásilag rendeztetnék, ezen szerződés a vonatkozó törvény rendelkezéséhez képest megszűnik, vagy módosul. Panaszok. Nap nap után panaszok emeltetnek a helyi sajtóban a csendőrség magatartása miatt, sőt Dr. Kelemen Samu orsz. gyűlési képviselő a törvény- hatósági közgyűlésen is szóvá tette már a csend­őröknek a polgárok egyéni szabadság jogaival szemben tanúsított viselkedését. A városi csendőrség még mindég ifjú korát éli, még mindég nincs beillesztve a városi keretbe^ hol mégis elütő a szolgálat a járási csendőri szol­gálattól. Huzamosabb idő kell ahoz, hogy a közön­ség megszokja a szigorúbb rendet, a csendőrség pedig alkalmazkodjék a városi viszonyokhoz s az ütköző pontok épen itt keresendők. A régi rendőri szolgálatban — hiszen ezt ismeri mindenki — valami nagy pártatlanságot nem lehet feltalálni, abban a szolgálatban, melyben épen az összekoezódások történnek, barátság, isme­retség, respektus minden közre játszottak abban, hogy kisebb utczai botrányok, csendháboritások figyelmen kívül hagyassanak. Az éjjeli csendháboritás megakadályozása a közbiztonsági szolgálatnak olyan jelentéktelen része, hogy azoknak kik ennek meggátlására vannak hi­vatva, csak akkor avatkozzanak be, ha a közrend háborittatik meg, ha egyeseknek abból csakugyan kára nyugalmának megzavarása származik. Annál inkább óvatosnak kell lenni az ily esetek elbírá­lásánál azért, mert tudjuk, hogy azok, kik éjjel lármát idéznek elő, dalolnak, közszemérmet sértő kihágást követnek el, leginkább vig hangulatú

Next

/
Oldalképek
Tartalom