Rendőri Lapok, 1906 (3. évfolyam, 1-7. szám)

1906-11-01 / 7. szám

7-ik szám.

RENDŐRI LAPOK

5 ik oldal.

Idegen iparosok hetivásárokon árusítás végett csak akkor jelenheinek meg, ha az illető községben üzlettel vagy fióküzlettel bírnak és megfelelő üzletvezetőt az iparhatóságnál bejelentenek.

Ezen feltételek nélküli árusítás, a helyhatósági szabályrendeletben kihágásnak minősithető.

*

A megrendelés gyűjtéséről szóló 1900. évi XXV. t.-cz. 1. § ában foglalt rendelkezések alól kivett nagyobb gazdasági gépek között említett cséplőgépek fogalma alá csupán a gőzcséplőgépek tartoznak, mig a járgány- és kézi cséplők, szelelő rosták, trieurök, szénagereblyéző gépek, kézi és járgányhajtásu szecska- és répavágók, úgyszintén a járgányok és burgonyaszedők az említett törvény végrehajtási rendeletének 6. §-ában említett nagyobb gazdasági gépek közé nem sorolhatók. Ehhez képest ezen felsorolt gazdasági gépekre csakis az 1900. évi XXV. t-ez 1 §-ában foglalt korlátokon belül szabad megrendeléseket gyűjteni.

*

Heti piaczokon az idegen termelőktől beszerzett gyümölcsöt és élelmi szereket iparigazolvány nélkül lehet elárusítani.

*

A ki embert kerékpárral elüt és rajta köny- nyü testi sértést okoz, cselekménye az 1897 évi 42159. sz. belügyminiszteri rendeletbe ütköző kihágást képez. E kihágás elbirálása a közigazgatási hatóság jogkörébe tartozik.

*

Sztrájk mint zsarolás: Berlinben elitéltek zsarolásért 15 ácssegédet, mert kijelentették volt, hogy a szakszervezetbe nem tartozó egyik munkás társukkal nem dolgoznak együtt. Ennek megfelelően követelték az illető munkás elbocsátását, különben — azzal fenyegetőztek — abban hagyják a munkát, a mi a vállalkozónak kárával járt volna.

KÜLÖNFÉLÉK.

Borvizsgálat. A főkapitányi hivatal a bor ellenőrző bizot'ság kijelölt tagjaival a napokban vizsgálatot tartott a nagyobb borkereskedők pinezéiben s a lepecsételt mintákat Bartók Lászlónak vizsgálat végett kiadta. A megejtett vizsgálat során különösen egy vörös bornak jelzett folyadék, minden egyébnek, csak nem élvezetre szánt vörös bornak találtatott, mely behatóbb vizsgálat végett az erre hivatott állami vegyelemző intézethez fog eljuttatni.

A vendéglők, fogadók, kávéházak és szállodákról szóló újonnan alkotott szabály- rendelet november hó 4 én lépett eletbe. Ezen uj szabályrendelet szerint a vendéglő, fogadó és kávéház. tulajdonosok a kinyert záróra meghosszabbítási engedélyekért esetenkint 4 korona dij előzetes lefizetésére vannak kötelezve, amely dij rendőrségi czélokra fordítandó. Eddig naponként átlag 12 korona folyt be s tervbe van véve, hogy ezen alap terhére rendőrségi kézbesítők alkalmaztassanak, miután a hivatalnál ily minőségben csak egy egyén van alkalmazva, holott legalább három kézbesítő állandó munkálkodása szükséges. Ezen kézbesítők felvételére sürgős szükség is van, hogy ne mint eddig rendőrök, tűzoltók és utkaparók rendes szolgálatukból való elvonásukkal csak a hivatal hátrányára teljesítsenek ily ne lü szolgálatot. Megemlítjük itt ez alkalommal, hogy a hivatal előterjesztést tett a városi Tanácshoz, hogy egy előbbi határozatát, melyben a Pannónia vendéglő a záróra meghosszabbítási engedélyek kérése aluli felmentését mondotta ki — hatályon kívül helyezze s igy a Pannónia kávéház tulajdonosa is köteleztessék ezen engedélyek kérésére. Ezen ügy most van a városi Tanácsnál tárgyalás alatt s nincs semmi kétség az iránt, hogy a fenti határozat megváltoztatásával, a Pannónia is engedélyek kérésére s igy a dijak lefizetésére kötelezve lesz.

Elővásárlási tilalom. Piaczunk megdrágulásának egyik okául a viszont eladással foglalkozó kofák tömeges és erőszakos vásárlásait ismeri a nagy- közönség. E nagyon fontos kérdést hosszú megfigyelés és tanulmányozás tárgyává tette a r. főkapitányi hivatal, az idegen hatóságoknál tudakozódott, a minisztériumok (belügy és kereskedelemi) állásfoglalása után tapogatódzott s arra a meggyőződésre jutott, hogy úgy az idegen hatóságoknál, mint a különböző kormányok alatt a minisztériumokban a legellentétesebb gyakorlatok állanak fent. E kérdésnél szembe áll egymással a fogyasztó és termelő közönség. A fogyasztó közönség érdeke, hogy minél olcsóbban vásároljon, az eladóé, hogy minél drágábban értékesítse termesztményeit. A főkapitányi hivatal a fentálló országos ellentétes gyakorlatban arra a megállapodásra jutott, hogy ameny- nyiben a város közönsége túlnyomó részben fogyasztó, a városi nagyközönség érdekének megvédésére van hivatva, s amennyiben az idegen termelő közönség ezen védelemmel szemben érdekeit sértve látja, gondoskodjék érdekeinek a megóvásáról. Ebben a felfogásban a főkapitányi hivatal 1907. január 1-től kezdődőleg azon piaczi rendet állapította meg, hogy a viszont eladással foglalkozók nyáron 8 óráig, télen 9 óráig nem vásárol-