Rendőri Lapok, 1906 (3. évfolyam, 1-7. szám)
1906-04-01 / 4. szám
^ ' U< <? III. évfolyam. Szatmár, 1906. április hó 1. Kizárólag a rendőrfőkapitáuyi hivatal tisztikara, rendőr- és csendőrlegénysége számára. RENDŐRI LAPOK. A RENDŐRFŐKAPITÁNYI HIVATAL TISZTIKARÁNAK, RENDŐR- ÉS CSENDŐR-LEGÉNYSÉGÉNEK SZAKLAPJA. Összeállítja : Tankóczi Gyula főkapitány felügyelete alatt a hivatal tisztikara. Az 1903. V. t.-cz. életbeléptetése. A külföldieknek a magyar korona országai területén való lakhatásáról szóló fenti törvényczikk 1906. évi márczius hó 1-ső napján lépett életbe. Amennyiben e törvény nemcsak a rendőrséget, csendőrséget, s a hatóság más közegeit, hanem általában a közönséget is igen közelről érinti s kötelességekkel terheli, szükségesnek tartjuk e helyen ismertetni. Az idegenek feletti rendészet kellő gyakorlása kiváló fontossággal bir Magyarországon, különös! n akkor, mikor tapasztaljuk, hogy az ország ! lakosságának nagy része idegenben keresi boldogulását, az üresen hagyott tűzhelyeket pedig tolakodó jövevények igyekeznek elfoglalni. Fontos, nehéz és diskrét eljárást igénylő kötelességeket ró a rendészet közegeire az 1903. évi Y. t.-cz., melynek értelmében az idedegen, olykor ellenséges indulatu, a községekre terheket rovó, gyakran az állam biztonságát veszélyeztető jövevényekkel szemben nekik kel! az állam polgárainak társadalmi rendjét megvédeniük. Ez csak úgy érhető el, ha a közénk jövő idegenek és viszonyaik felől lehetőleg azonnal tájékozást szerzünk s azokat, akik velünk élni akarnak, megválogatjuk. v A törvény azonban biztosítja a külföldieknek, hogy a magyar korona országainak bármely községében tartózkodhatnak^ amiből világosan következik, hogy az itt tartózkodáshoz engedély nem kell. A külföldieknek költözködési szabadságát, a lakhely megválasztásának jogát a törvény korlátozni nem kívánja; egyedül azt akarja elérni, hogy minden külföldi itt tartózkodásáról a hatóság tudomással bírjon és hogy azok, akiknek itt maradása az állam biztonságára, a közbékére vagy a községek érdekére nem kívánatos, — itt ne lakhassanak, s az állam tei’ületéről eltávolithatók legyenek. A külföldiek tehát engedély nélkül jöhetnek az ország területére, ' de azt mondja a törvény — az, akinél megszállnak, köteles a külföldi érkezését és távozását 24 óra alatt a helyi hatóságnál bejelenteni. Nem épen szükséges, de talán hasznos lesz e helyen és e kérdéssel kapcsolatban tisztázni azt a fogalmat, amely körül e törvény forog. Kik a külföldiek ? Külföldinek tekintendő mindazon egyén, aki az 1879. évi L. t.-cz. értelmében magyar állam- polgársággal nem bir. A külföldiek közé tartoznak az osztrák állampolgárok is. A törvény helyes végrehajtásának szempontjából a külföldieknek két osztályát kell megkülönböztetni. Ideiglenesen itt tartózkodóknak veendők azon külföldiek, kik rövid ideig terjedő tartózkodásra utaznak ez országba, hogy anélkül szándékuk lenne hosszabb ideig itt tartózkodni vagy megtelepedni. Állandóan itt tartózkodók alatt azon külföldiek értendők, kik az országban állandóan lakni vagy legalább is bizonytalan, hosszabb ideig itt tartózkodni akarnak. E szándékukat kötelesek a helyi hatóságnál megérkezésüktől számitott 15 nap alatt bejelenteni. A külföldiek érkezésének és távozásának bejelentése bejelentő lapon történik, mit a hatóság ingyen bocsát a közönség rendelkezésére. A külföldiekről a hatóságok nyilvántartási könyvet tartoznak vezetni, mely a bejelentő lapok adatait foglalja magában. Szálloda és vendéglő tulajdonosok, a bejelentő lapok kiállításán kívül szintén tartoznak a rendőr
