Rendőri Lapok, 1906 (3. évfolyam, 1-7. szám)
1906-03-01 / 3. szám
3-ik szám. RENDŐRI LAPOK 9-ik oldal. esernyőnyélre. Ekkor következett azután a csoda. Először is a szenátor esernyőjéből esett ki egy hal, nemsokára rá pedig a képviselő esernyőjéből a másik. Hornén kaczaj követte a halak megjelenését. A dolognak j nem volt következménye, hisz mindketten kleptomániá- sok voltak. Hat nappal később mindkét államférfi mi- { niszter lett. Körözés. Lugos r. t, város rendőrkapitányától. 402—1906. szám. — Egy magát Albert-nek nevező, 30 év körüli, közép termetű, erős zömök testalkatú, rövidre nyirt felfele fésült barna hajú, kék szemű, széles, telt és egészséges vörös arczu, bajusz és szakáltalan, szürke ruhát, fekete téli kabátot, fekete téli puhakalapot, viselő egyén f. hó 8-án az itteni minorita rend házában megjelenve magát franczia országból kiüldözött karthausi szerzetesnek adta ki s ravasz fondorlattal a rendfőnö- kétöl 30 koronát kicsalt és távozása után Paraky Miksa pleb. t, házfönök a névjegyét átadta, melyen a maga részére már valami igazolványt állított ki s azzal az ujaradi plébánosnál hasonló módon akart csalást elkövetni. A megállapítás szerint az illető Szamocsán név alatt ismeretes, „Jost“ Írógép utazójának adja ki magát s a vendéglőbe foglalkozására nézve is azt vallja be. Többnyire papoknál próbálja szerencséjét, állítólag oda utazott, kérem nyomoztatni, feltalálás esetén letartóztatni és idekésértetni. Beszédében azzal foglalkozik, hogy a vele kiüldözött 40 társa részére Erdély részén az ottani püspök segélyezésével Schattrösz gyár létesít- tetik. Beszél magyarul, némétül, szerbül, csehül, tótul, francziául, kissé latinul és angolul. Lúgoson, 1906. évi február hó 18-án. — Prohaszka Antal s. k. rkapitány. Másodlat. A magyar királyi pénzügyminisztériumtól. 71363—1905. szám. « Hirdetmény az érezpénz hamisítvány okról. Az utóbbi időben az észleltetett, hogy a forgalomban levő érczpénzek s főleg az ezüst és nikelérmek hamisítványainak forgalalomba hozatala mind inkább növekedő arányokat ölt. A pénzhamisítványoknak a forgalomban való ez az elszaporodása többek között annak a körülménynek is tulajdonítandó, bogy az egyes pénzdarabok átvétele alkalmával az illető felek a pénzérmek valódiságának megvizsgálására igen csekély gondot fordítanak s ha csak a hamisítás nem feltűnően szembeötlő, a hamisítványt akadálytalanul elfogadják ős ismét forgalomba hozzák. A bűnös visszaélések s az abból eredő károsodások lehető ineggátlása czéljából a hamisítások felismer- hetésére nézve általába a kövőtkézők jegyeztetnek meg. A valódi pénzérmek kemény fémanyagból előre előkészített pénzlapkákból sajtolás (veretésf utján ké* szülnek, mig a hamisítványok többnyire késsel könnyen vágható, lágy fémanyagokból, a megolvasztott fémanyagnak öntőformákban való öntése utján állitatnak elő. A valódi érmek felülete sima fényes rajzaik és betűik élesen az öntés utján készült, a hamis érmek felülete ellenben érdes, homályos (fénytelen) rajzaik és betűik elmosódottak élnélküliek. A hamisítványokhoz használt anyag ónantimon, horgany és kivételes esetekben ón és rézötvözetből áll. Az előbbi ötvözet lágy, késsel vágható, színe sötétszürke, az utóbbi keményebb és színe vöröses fehér. A valódi tiz és huszfillóreseket a mágnes vonza mig a hamis tiz és huszfilléresek oly anyagból készülnek, a melyre mágnes nem hat. A hamisítványokhoz használt fémek fajsulya kis - sebb lévén mint a valódi érmeké, a hamis érmek súlya észrevehetöleg csekélyebb. A csengés csak az arany és ezüst érmeknél jöhet figyelembe, de ezeknél is csak annyiban, hogy az éles csengés az érmek valódiságára vall, mig a csengés hiánya nem feltétlen jele annak, hogy az érme hamis, mert a valódi éréin fémanyagában rejlő, esetleg a forgalomban támadt repedés a csengést kedvezőtlenül befolyásolhatja vagy teljesen meg is szünteti. Lényeges ismertető jele a hamis érmeknek a szél vonal (Bizalmam az ősi erényben) illetve („Viribus unitis“), mutatkozó s könnyen felismerhető fogyatkozás mely széliratoknak utánzata különös nehézségekkel jár. Ezért a hamis érmek széléről a jelmondat vagy teljesen hiányzik, vagy a hamis érmébe beleöntve elmosódott, alig kivehető, vagy pedig utólagosan egyes hetükkel s egyébb jelekkel beöntve, szabálytalanul és rendetlenül van elhelyezve. Az eddigi észleletek és tapasztalatok szerint a for galomban levő hamisítványok között legelterjedetteb- be/c az 1897. évben Sopron és Szombathely vidékén feltűnt s innen „sopron—szombathelyi typus“- nak elnevezett hamisítványok. A hamisítás kezdetben csak ezüst egy forintosokra szoiitkozott, 1902. évi vége óta azonban egy koronás és 1903. év julius óta az ötkoronás ezüst érmekre is kiterjedt. * Ennek a három éremnek úgy Magyarországban, mint Ausztrálban folyton nagyobb mennyiségben forgalomba kerülő hamisítványai úgy vegyi összetételükre, mint külső összetételükre nézve teljesen megegyeznek. Anyaguk körülbelül 40 százalék ezüstből és brittániai fém alkatrészekből (ón, horgany, antimon és rézből) áll.
