Rendőri Lapok, 1905 (2. évfolyam, 1-10. szám)

1905-10-01 / 7. szám

II. évfolyam. Kizárólag a rendőrfőkapitányi hivatal tisztikara, rendőr- és csendőrlegénysége számára. ff RENDŐRI LAPOK A RENDŐRFŐ KAPITÁNYI HIVATAL TISZTIKARÁNAK, RENDŐR- ÉS CSENDŐR-LEGÉNYSÉGÉNEK SZAKLAPJA. Összeállítja : Tankóczi Gyula főkapitány felügyelete alatt a hivatal tisztikara. 7-ik szám. 1—------—• 1 I Megjel lenik | minden hónap [ 1-én és ln-en. I , j j Utrendészet. Azok, akik az ország különböző részein meg­fordulnak s figyelemmel kisérik a közúti közleke­dést s a kocsihajtóknak a közúti törvénvhez való alkalmazkodását keservesen panaszkodnak úgy a városi, mint a környékbeli közönségnek a hajtási szabályokkal szemben tanúsított rakonczátlan maga­tartásáról. A csendőrség alkalmas testület arra, hogy megrendszabályozza a rakonczátlanokat, vagy ha tudatlanságból származik a kifogásolt magatartás, úgy van ereje ahoz is, hogy a közúti törvényt, — melyet lő év óta nem bírt a közönség meg­ismerni, — bevigye a népéletbe. A kezdet természetesen itt is nehéz, amint azt az elmúlt szerdai kísérletek igazolták, mikor az egész csendőrség az utezák közepére állíttatott, akik mint élőjelek mutogatlak a szembejövőknek a hajtási irányokat. Csak kitartó munka, s a siker biztosítva lesz, az őrsparancsnokság minden szerdán gondoskodjék arról, hogy a csendőrségnek egyrésze egyébbel ne foglalkozzék, mint a hajtási szabályok ismertetésé­vel, ezenkívül a csendőrök akár nyomozó, akár őrszemi, akár őrjárati szolgálatban különös gondot fordítsanak a hajtás mikénti kezelésére, főkép a fuvarosok, bérkocsisok lesznek figyelemmel kiséren- dők, kik a panaszok szerint a legnagyobb szabály­talanságokat szokták tanúsítani. Ismertetjük itt a közúti törvénynek ide vo­natkozó intézkedéseit, hogy a csendőrség és rend­őrség teljesen legyen tisztába azon törvény ren­delkezéseivel, amelynek végrehajtására akarja a közönséget szorítani. 1900. I. t.-cz. 107. §. A közúton való hajtásnak és kitérésnek a forga­lom biztonsága érdekében, szabályozására a következők állapíttatnak meg: a) minden járműnek balra kell hajtani, szembe­jövő járműnek balra kell kitérni, az előtte haladónak pedig jobbról kell eléje kerülni. b) hidakon más járműnek eléje hajtani tilos; c) udvari, katonai, posta- és tűzoltó-, valamint mentő-jármüveknek minden más, akár szembejövő, akár azokkal egy irányban haladó jármű feltétlenül kitérni I tartozik. d) oly utakon, melyeken akár az útpálya keskeny- sége, akár más okból csak egy járt nyom létezik, az a) alatti elvek megtartásával üres jármű a személy szállítónak vagy terheltnek, személyszállító a súlyosan terheltnek, egyenlő járművek közül a lejtőről lefelé jövő a felmenőnek egészen, végre egyenlő minőségűek és sikpályán egymásnak fél nyomszéiessógre kitérni tar­toznak. Az ezen szakasz ..atározatai ellen vétők 20 frtjg Ierjedhető büntetéssel büntetendők. 108. §. Három méternél nagyobb nyílású hidaknál kivévén a bolthajtásos hidakat, továbbá javítás alatt álló min­den hídon a sebes hajtás feltétlenül tilos Javítás vagy átépítés alatt álló -hidaknál szükség esetén megtiltható az is, hogy a hidra egy járműnél több egyszerre reáhajthasson. Ezen Utalom végrehajtá­sára kirendelt őrnek, valamint az úti személyzet ide vonatkozó bármely külön intézkedéseinek mindenki en­gedelmeskedni tartozik. Építés alatt levő hidaknál az építést végrehajtó vállalat által oly jelek alkalmazan­dók, melyek által az utazó közönség figyelmeztetve van. Az ezen szakasz határozatai ellen vétők 20 írtig ter­jedhető pénzbüntetéssel büntetendők. 109. §. Szabadon hajtott állat-csoportokkal (nyájakkal, csordákkal, falkákkal stb.) való találkozásnál minden járművel lépésben kell hajtani, mindaddig, mig az állat- csoport mellett elhalad, annak tulajdonosa és hajcsárai pedig kötelesek akár szembejövő, akár hátuk mögül előre hajtó járműveknek megállás nélküli elhaladhatá- sára az útpályán elégséges utat nyitni és ennek gyors eszközlésére az állatcsoport mellett elégséges vezetőt, hajcsárt stb. alkalmazni. Kisebb állatcsoportokkal csak az ut fele részét szabad elfoglalni; egyes állatok pedig féken vagy pány- ván vezetendők. Az ezen szakasz határozatai ellen vé­tők 2d frtig terjedhető pénzbüntetéssel büntetendők. 110. §. Üres vagy terhelt jármüveket az útpályán hagyni, vagy vonó állatokkal ellátottakkal az utón huzamosan álldogálni nem szabad. Azon járművekkel, melyekkel a hosszabb ideig való megállás elkerülhetlenül szükséges, az ut egyik ol­dalára kell állani, úgy, hogy mellettük két egymással szembejövő járműnek az útpályán közlekedhetésére kellő tér maradjon. Még az útpályán eltört, leroskadt, vagy feldőlt járművek is csak a szükséges segély meg-

Next

/
Oldalképek
Tartalom